A nézőt irritáló színkavalkád titkai

A legnagyobb múltra visszatekintő kortárs művészeti seregszemle október 8-i megnyitóján jelentették be, hogy a hatvannegyedik kiállítás fődíját Ilona Keserü Ilona részére ítélte a tárlat zsűrije. A Kossuth-díjas, Nemzet Művésze kitüntető címet viselő festőművész ekkor nem tudott jelen lenni, ugyanis Londonban, a Frieze Masters kiállítássorozaton nyílt tárlata a Stephen Friedman Galery-ben. A hazai képzőművészeti élet egyik legjelentősebb elismertségét jelentő és egymillió forintos jutalommal járó Tornyai-plakettel ‑ Szabó Iván szobrászművész alkotása ‑ minden évben a legsikeresebbnek ítélt művész munkásságát ismerik el.

A Kossuth-díjas festőművésszel a közönségtalálkozó előtt díjnyertes alkotásairól A Felhőben szálló hangokról és a Szív ultrahangról beszélgettünk a közönségtalálkozó kezdete előtt. „2000. után kezdtem el egy színrendszerrel foglalkozni, a képeimen a színek egy más rendszer szerint kerültek egymás mellé. Ez az úgynevezett cangiante technika (ejtsd kándzsánte). Sok helyen utána néztem, elmentem olyan múzeumokba, ahol látni lehet ezzel a módszerrel készült festményeket. Ez a technika egy színváltó rendszer, azt jelenti, melyik szín mellé melyik kerüljön, ennek egy olyan tendenciája van, hogy az adott szín mellé kerülő felerősíti vagy élesebbé teszi a két szín együttes megjelenését, találkozását. A szem számára sokszor irritáló lehet, mert intenzív. A tavalyi év végén készültek a Szív ultrahang és a Felhőben szálló hangok című műveim a már említett módszert alapul véve. Előbbi váltószínekkel ábrázolja egy igen traumatikus élményemet, fekete, sötétszürke, grafit és olajfesték effektusok jelennek meg rajta. A Felhőben szálló hangok egyfajta kontrollálatlan firkálás, amely nekem nagyon fontos elem, amikor képeimet csinálom. Ennek az a szerepe, hogy szabadítsa fel a nézőt, meglepő, vagy talán irritáló hatást kelt, és ez nagyon jó, mert ha a nézőt valami irritálja, akkor szembesül vele, gondolkodik rajta” – mondta Keserü Ilona Tornyai-plakettes festőművész.

Keserü Ilona

A művésznő azt is megosztotta velünk, hogy annak idején, gyerekkorában Martin Ferenc absztrakt festőtől tanulta meg a festőművészet alapjait. „Martin Ferenc Párizsban élt 15 évig, 1939-ben jött vissza Magyarországra, és 1946-ban kezdtem tanulni nála,. Mindent tudott a festészettel kapcsolatban. Természettanulmányokat csináltam, minden hétben vittem a rajzokat, amiket feladott. Volt, hogy 3-4 krumplit, vagy egy széket kellett lerajzolnom, minél pontosabban. Meg akarta tanítani nekem mindazt, amit a régi mesterek is megkívántak a tanítványaiktól” – mondta a festőművész a kezdetekkel kapcsolatban.

Felhőben szálló hangok

A közönségtalálkozó kezdetén Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd Keserü Ilona és Topor Tünde művészettörténész beszélgetésén keresztül hallhattunk személyes történeteket a művésznőről. Megtudtuk, főiskolás évei alatt többször járt Hódmezővásárhelyen, és alkotott is, ekkor készült műveiben még találunk portrékat és természetábrázolásokat is. A festőművész hosszan beszélt Martin Ferenc mesteréről is, illetve arról, hogy volt olyan időszak, még az 1960-as években, amikor könyvillusztrációkból élt.

Nagy Imre, Topor Tünde, Keserü Ilona

Keserü Ilona Kossuth-díjas alkotóművész október 20-án, pénteken 10 órakor Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közgyűlésén veszi át Almási István polgármestertől és Lázár János miniszter, országgyűlési képviselőtől Keserü Ilona festőművész a 64. Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet a polgármesteri hivatal dísztermében.

Szív Ultrahang

Ács Helga