quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Promenad.hu archívum

A Kondor-kiállítás titkai

2017. október 12.


A 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat kiemelt díjazott alkotójának, Kondor Attilának „Áttekintés” című kiállítása október 8-án nyílt meg ünnepélyesen a Tornyaiban.

A Tornyai plakettes művésszel a csütörtök délutáni tárlatvezetés előtt beszélgettünk kiállított alkotásairól, motivációról, inspirációról, alkotói válságról.

Promenad: Mennyi ideig készültél erre a kiállításra?

Kondor Attila, Tornyai plakettes festőművész: Egy éve kezdtem el gondolkodni ezen a kiállításon, amikor megkaptam a plakettet. A nagyon nagy elismerésnek számító, tulajdonképpen ösztöndíjat egy triptichonra kaptam 2016-ban, amely egy nagyobb gondolatmenetnek a része. Ezt szerettem volna tovább vinni a 2017-es beszámoló kiállításban is. Hangsúlyosan körülbelül egy éve készült munkák láthatóak, de akad olyan is, amely 3-4 éve készült. Az utolsó pillanatig festettem.

Promenad: Mi ez az általad említett gondolatmenet?

Kondor Attila: Látható egy festményanimáció a legkisebb teremben. Ennek a címe „A figyelem útjai”. Úgy gondolom, a festészetnek és a vizuális művészetnek lehet olyan szerepe, hogy megmutatja azt, hogyan lehet terelni a figyelmet úgy, hogy a létezés lényeges dolgait, pillanatait megtanuljuk, hogy észrevegyük ezeket. Az animáció lehetőséget ad arra, hogy ennek az időbeni folyamatát mutassa be, a képek pedig egy-egy kiemelt központnak tekinthetőek. A képen belül is van a szemnek egy féle mozgása, vándorlása. A figyelem a festészet metaforája is.

A festményanimáció egy részlete

Promenad: A kis teremben látható festményanimáción túl, milyen témákhoz nyúltál a festményeiden? Sok képeden megjelenik a táj, kissé más köntösben.

Kondor Attila: A tájak ember által alakított tájak, afféle megszelídített táj, utal az égi kertre, vagy paradicsomi kertre, ezek archetipikus vizuális képek, amely úgy gondolom, mindannyiunkban benne van, ez kulturális örökségünk, de van olyan elmélet is, amely szerint ezek még ennél is mélyebbről vannak bennünk. A képeken megjelenő hegy is egy ilyen elem. A kert és a természet megnyugtató, de ez egy átalakított természetet jelent az alkotásimon. Kifejezője az emberi természetnek, saját természetünknek, illetve személyiségünk felemelésének és transzformálásának. Az ezzel kapcsolatos alkotások rámutatnak arra a megfoghatatlan lényegre, amelyet a szubsztancia kifejezéssel tudnék illetni.

Promenad: Említetted, hogy a táj, és a kert, azontúl, hogy archetipikus elemekből táplálkozik, kifejezi az emberi természetet is. Ezért nem jelennek meg a festményeken emberek?

Kondor Attila: Azért ember nélküli, mert egyrészt a néző az, aki bejárja ezeket a tájakat, illetve ezek nem hétköznapi tájak, belső tájak tulajdonképpen, amelyek túl vannak az álmokon.

Promenad: Amíg festetted a mostani műveket, milyen tényezők motiváltak a „kivitelezésben”?

Kondor Attila: Egy kiállítás behatároló ideje jót tesz az alkotói folyamatnak, nem rabság, úgy érzem, az adott időpontig összeszedetten kell dolgozni, mert meg kell mutatni valamit, nem is akármilyen szinten. Ez motivál. Lehet tudni, hogy Vásárhelyen elég széles közönséget érdekel a képzőművészet régóta, noha a közönség egy elképzelt valami, de ez is egy motiváció volt számomra.

Promenad: Hogyan inspirálódsz? Mely’ „forrásokat” használod? Egyáltalán, be lehet –e határolni az inspiráció helyét?

Kondor Attila: Inspirálódni lehet és szoktam sok-sok olvasással. Például a gondolkodásról való gondolkodás témakörében íródott művek inspiráló erővel hatnak rám. De a mostani, az október 8-i megnyitó utáni pihenősebb időszak is szolgál ilyen célt, ilyenkor sok emberrel találkozom, beszélgetek. Élvezem. Az inspiráció alapvetően rejtélyes úton halad, az, hogy hogyan épülnek be az impulzusok, egy rejtély. Az is egyfajta alkotásra serkentő tényező, hogy a Nyugat-Európai kultúra magyar kultúrára hatásának egyik eleme, az antikvitás és a reneszánsz egyes motívumai hogyan tehetőek kortárs alkotásokká, mai eszközökkel.

Promenad: A művészeknek általában számolni kell alkotói válsággal is. Te hogyan hidalod át az ilyen jellegű „zökkenőket”?

Kondor Attila: Az alkotói válság számomra azt jelenti, hogy válaszúthoz érkeztem, el kell döntenem, merre menjek tovább. Általában akkor jön elő, amikor a bevált szisztéma rutinná vált. Áthidalni úgy szoktam, hogy tudatosan, teljesen mással kezdek foglalkozni. Én írni szoktam, könyvrecenziókat, vagy egy sor elméleti kérdésről vetem papírra a gondolataimat. Emellett a kirándulás és a sport is segíthetnek.

Promenad: Milyen technikával készültek a festményeid?

Kondor Attila: A java része olajvászon, egy – kettő tisztán akril, ez egy keményebb anyag. Az animációs festményfilm minden kockája festett felület.

A tárlatvezetés során Kondor Attila festőművésztől először festményanimációja elkészülésének titkait tudhattuk meg. A művész elmondta, a számítógépes animáláskor először vázlatot készített, animátor operatőr munkatársa pedig készített modellt, amire lehet textúrát készíteni. Attila minden elemet megfestett, ezt helyezték el térbe. Mivel csapatban dolgoztak együtt ezen a műtárgyon, így a festői munka „összeölelkezett” egy másik vizuális médiummal.

Egy nagyobb teremben a könyvek, és a könyvtárak részletei kerültek előtérbe festményein. Ezzel kapcsolatban az alkotó elmondta, a könyvespolc nélküli ábrázolások az ürességet jelölik, amely a lét feletti teljességet szimbolizálja.

„Tájképein” ugyanez az „üresség” és megfoghatatlan létezőre utaló elem szintén megtalálható. A kép jobb felén a “kinyitott” ablak utal erre.

 

Ács Helga