quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

188 éve született Nyizsnyai Gusztáv

2017. október 03.


Amint egy 1900-as életrajzban olvashatjuk, „már mint gyermek föltűnt kellemes szép hangja, a zenére való nagy kedve és hivatottsága”. Tizenhat éves korától házitanító, nevelő. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, hídászként szolgált.
A szabadságharc leverése után bejárta az ország számos városát, Reményi Edével, Hollósi Kornéliával, hangversenyekkel tartva ébren a nemzeti érzést. A „magyar trubadúr”, ahogy a korabeli sajtó emlegette,, „hangorának” nevezett gitárjával saját dalait adta elő, mindenhol rendkívüli sikerrel. Művei népdalszerűen terjedtek, mintegy hetven dala ismeretes. Öt évi nagykőrösi tartózkodás után, 1862-ben költözött végleg Vásárhelyre, itt tisztviselőként dolgozott, s természetesen lelkes szervezője volt a helyi kulturális életnek, dalárdát is alapított. Művei tervezett összkiadásából csak két füzet jelent meg, a Dalvirágok és a Nefelejcsek. (1859, 1862.)
1927-ben utcát neveztek el róla, a Pásztor János által készített mellszobra (1900) a város első köztéri alkotása.

Kőszegfalvi Ferenc

Forrás: „Az utolsó magyar vándorlantos” – Nyizsnyai Gusztáv emlékezete  (Berei Erzsébet, dr. Varga István, Kőszegfalvi Ferenc). Péczely Attila Ének- Zenei Alapítvány. Hmv. 2015.