Terítéken a közétkeztetés!

A 2015-ben bevezetett menzareform vegyes fogadtatásban részesült mind a gyerekek, mind a szülők és pedagógusok körében. Tejfélék, zöldségek, gyümölcsök, halak nagymértékben jelen voltak és vannak az újkori menza kínálatában, csakúgy, mint a teljes kiőrlésű termékek. Emellett a hozzáadott cukor és a só radikálisan csökkentésre került. A reform által a különféle diétás étrendek -. amelybe bele tartozik az allergiások és a diabtészesek speciális étrendje – is helyet kaptak a közétkeztetésben. A több, mint két év alatt pozitív és negatív visszajelzések egyaránt érték az új menzát. A szerdai konferencián előtérbe kerültek azok a problémakörök, amelyek megoldása közös feladat mind az intézmények, a szolgáltatók és a család számára is.

A rendezvényt dr. Kószó Péter alpolgármester nyitotta meg. Köszöntőjében többször is kiemelte, a közétkeztetésben az alapanyagok, a konyhatechnológia és a higiéniás körülmények egyaránt fontosak.

„Ezt a szolgáltatást tulajdonképpen a bölcsőtől a sírig igénybe vesszük. Egyáltalán nem mindegy, milyen alapanyagokból készülnek az ételek. Annál is inkább, mert egyre több az ételallergiások száma. A „legelterjedtebb” ezek közül a gluténérzékenység és a laktózintolerancia. A konyhai technológia kiemelten fontos a közétkeztetésben, Hódmezővásárhelyről elmondható, 21. századi, modern konyhai eljárásokkal dolgozik. A higiéniás körülmények, amelyek között az ételek elkészülnek, legalább annyira fontosak, mint az alapanyagok minősége, vagy a megfelelő technológia, amelyekkel készülnek. A tisztasághoz és a megfelelő fertőtlenítéshez általában klór alapú szereket használnak, ezek azonban folyamatosan erőteljes szagot okoznak az ebédlőkben, tálalókban. Noha drágábbak a klór mentes szerek, fontos lenne, hogy inkább ezeket alkalmazzák azért, hogy egy kellemes környezetben, finom ételek illata között étkezzenek a gyerekek, ezzel meghozva a kedvüket egy-egy olyan étel elfogyasztásához is, amelyhez nem biztos, hogy pozitívan állnak első ránézésre” – mondta az alpolgármester, majd az egészséges étrenddel kapcsolatban is megosztott néhány gondolatot a jelenlévőkkel.

Dr. Kószó Péter

Kiemelte, különösen fontos, hogy a szénhidrát, a zsír és a fehérje milyen arányban szerepel az étkezésekkor. Hangsúlyozta, a rémként emlegetett koleszterin egy létfontosságú elem az emberi szervezetnek, minden egyes hormon a koleszterin szintézisén keresztül valósul meg. A köztudatban még mindig nem szerepel, hogy van jó (HDL) és van rossz (LDL) koleszterin. A só bevitelével kapcsolatban az alpolgármester elmondta, ez is egy létfontosságú eleme az emberi szervezetnek. A túlzott sóbevitel természetesen káros, ugyanakkor nem szükséges radikálisan csökkenteni.

A közétkeztetés jelenlegi helyzetéről Dr. Kovács Pál, a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Nonprofit Zrt. Pénzügyi és szolgáltatási igazgatója elmondta, a menzareform vegyes fogadtatásához elemi erővel járul hozzá az a jelenség, amely komoly kihívás elé állítja a közétkeztetésben dolgozókat. „A magyar kormány a reform megalkotásával egy egészségesebb táplálkozást tűzött ki célul. Ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy mindaddig, amíg a családban a gyerekek ettől merőben eltérően étkeznek otthon, addig sokkal nehezebb a dolgunk, hogy az új és egészséges(ebb) ételeket megszerettessük a fogyasztókkal. Kiemelten fontos tehát a szülői minta, hiszen amíg egy átlag iskolás hetente 5-ször találkozik a menzai ebéddel, amely az étkezések mintegy 10 százalékát teszik ki, addig hiába kap egészséges kosztot az iskolában, ha aztán street food típusú ételeket vesz magához az intézményen kívül. Közelebb kell kerülnünk a gyerekekhez mind ízlésvilágilag, mind tartalomban. Nemcsak a tartalom, a forma is fontos. Ezért is van az, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városa folyamatosan fel kívánja újítani a tálalókonyháit.” – mondta dr. Kovács Pál, majd hozzátette, 4000 gyereket látnak el napi szinten a városban, 400 bölcsődés, több kint 2700 iskolás ellátott, középiskolások, kollégisták tartoznak ebbe a létszámba és összesen 7000 embernek főz naponta a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Nonprofit Zrt (Hód-Menza Kft)., ebbe beletartoznak a kórházi és szociális ellátásban részesülők, és a munkahelyi étkeztetések is.

Dr. Kovács Pál

A fejadag 3-400 forint. Ebből kell gazdálkodniuk a közétkeztetést végző cégeknek, tehát igen nehézkes helyzetben vannak, hiszen az egészséges alapanyagok drágábbak is. A helyzetet tovább bonyolítja a speciális étrendet igénylők száma. Ide tartoznak az allergén étrendben részesülők és a diabéteszesek is. Az ő ételeik kinézete nem térhet el túlságosan a hagyományosétól, hiszen az erősíti a betegségtudatot, és egy közösségben kiemelten fontos egy gyermek számára, hogy társaihoz hasonlítson.

A konferencián a menzareform által képviselt elvek, noha felismerték, hogy finomításra szorulnak, alapvetően teljes mértékben szükségesek és reálisak. Nagy Eszter, az ÁNTSZ, Hódmezővásárhelyi Kirendeltségének képviselője előadásában kiemelte, hazánkban a túlsúlyos és elhízott emberek száma egyre csak gyarapszik, ami pedig különösen kétségbe ejtő, hogy a gyerekek között is egyre több az obesitas-sal küzdő, mintegy háromszorosára emelkedett a túlsúlyosok száma ebben a korosztályban. Hangsúlyozta, az elhízás szív-és érrendszeri megbetegéshez és cukorbetegséghez vezetnek, a kövér gyermekből pedig jó eséllyel kövér felnőtt lesz. A 2015-ös menzareform változásokon ment át atekintetben, hogy a korábbi 8 százalékos hozzáadott cukor helyett már 10 százalékot engedélyeznek, illetve a sót is nagyobb mértékben használhatják az ételek elkészítésekor. A menzareform tehát megfelelő, de a radikális cukor és sócsökkentés következtében kapott visszajelzések arra világítottak rá, hogy a fokozatosság elvét követve érhetőek el sikerek.

Nagy Eszter

A konferencián több alkalommal hangsúlyozták, az intézmények, a szakemberek és a családok közötti együttműködés és folyamatos kommunikáció lehet az alapja az egészséges táplálkozás elfogadtatásának. Egészen kisgyermekkorban kell a megfelelő alapokat letenni, később már nagyon nehéz változtatni a berögzült szokásokon. A menzareform kapcsán is a legnagyobb problémát a kamaszok köre jelentette, akik tipikusan egészségtelen gyorsételeket foygasztanak döntő többségében. A probléma tehát összetett, s noha az Élelmezeésvezetők Országos Szövetsége és a közétkeztetést végző cégek minden tőlük telhetőt megtesznek a minőségi és egészséges ételek előállításáért, javarészt a fogyasztókon múlik, mennyire teszik magukévá saját érdekükben ezeket az irányelveket.

A szakmai fórumot az Élelmezésvezetők Országos Szövetsége és a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Nonprofit Zrt. szervezte.

Ács Helga