Mesterségeket is oktatnak a múzeumban

Egy érdekes és összetett országos projekt részese lett a makói József Attila Múzeum. Azon húsz kulturális intézmény közé került, melyekben a jövő mestereit oktathatják. A Maros-parti városban három részből tevődik össze a jövő júniusig tartó programsorozat, ezek a Hagyma-ma, Újratervezés! és Testhönálló textíliák hangzatos neveket kapták. Ez annyit tesz, hogy a múzeumban, illetve külső helyszíneken a város iskoláiban szakmát tanuló gyerekek, vagyis leendő kőművesek, kertészek és textílesek ezeket a mesterségeket folytatóktól közvetlenül leshetik el a fortélyokat.
A makói múzeumban csütörtöktől két helyi iskola, a Pápay Endre és Návay Lajos diákjaival foglalkoznak a meghívott mesterek. Az nagyon fontos, hogy a gyerekek nem csupán az intézmény falai között tanulnak, hanem például a leendő kertészeket kiviszik apátfalvi hagymásokhoz, a kőművesnek tanulók pedig olyan családokat keresnek fel, akik régi, de felújított parasztházakban laknak, így megismerhetik, hogyan lehet a hagyományost modern köntösbe bújtatni. A projekt lényegét Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató itt foglalja össze:
##audio:4759##
Szabó Aranka divattervező munkáiban sorra visszaköszönnek a magyaros, népies motívumok. – A múzeimigazgatót még néptáncosként ismertem meg, több alkalommal készítettem neki és együttesének fellépő ruhákat, így örömmel fogadtam a felkérést, hogy tanítsak náluk diákokat – árulta el a divattaervező. Szabó Arankával arról is beszélgettünk, hogyan lehet a 21. század divatjába belecsempészni a népművészetet, íme:
##audio:4760##
Kerekes József jövőre kertészként végez a Pápayban. – A nagyszüleim, szüleim is mezőgazdasággal foglalkoznak, még kisgyermekként kivittek magukkal a földekre, s annyira megtetszett ez a munka, hogy elhatároztam, én is ezzel akarok majd felnőttként foglalkozni – sorolta a 22 éves József. Az utolsó éves diák jövőre már a családi gazdaságban szeretné folytani a hagyományokat. Makóra és térségére jellemző növényekkel foglalkoznak, így gyökérrel, hagymával, paszternákkal és paprikával. – Örülük ennek a múzeumi lehetőségnek, hiszen így megismerhetem az ősök szokásait, vagyis azt, ők hogy gazdálkodtak – vélekedett Kerekes József. A leendő kertész hozzátette: otthon ők is a hagyományokat követik, például a hagymatermesztést sem gépiesítették, kézzel szedik, osztályozzák, darabolják.
Munkatársunktól. K.