A Kerámia Szimpózium alkotói világáról
A nyílt napot Pannonhalmi Zsuzsanna, Ferenczy-díjas keramikus művész, a Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központ vezetője nyitotta meg. „Egy pillanat alatt eltelt ez a 20 év. Ez egy közösségi munka volt, együttműködés nélkül nem jöhetett volna létre. A város, a gyárak, a különféle művészeti szervezetek egyet akarva, együtt tudták ezt létre hozni. 62 anyaggal, számtalan technikával dolgozott 300-nál is több művész a szimpóziumokon. A Nemzetközi Kerámia Központ a 2. otthonunk, az első az egykori Majolikagyár volt, ahol egyszerre 17 ember dolgozhatott 700 négyzetméteren a műtermekben” – összegezte a szimpózium elmúlt 20 évét a keramikus művész.
Beszédét követően bemutatkoztak azok a gyárak, amelyek technológiai segítsége a művészek számára óriási lehetőséggel bírt az elmúlt 20 évben, általuk olyan tudást sajátíthattak el, amely egyedülálló, s amely magas színvonalat képvisel. Ezek az Alföldi Porcelángyár, a Villeroy & Boch, az Imerys, valamint a Szilikátipari és Művészeti Kerámiátgyártó Kft. Az Alföld Porcelán Edénygyár Zrt. képviselői bemutatkozásukban kiemelték, 1969 áprilisában kerültek ki az első termékek a kemencéből. Innentől számítják a porcelángyár edénygyárának megszületését. Az 1990-ben megindult privatizáció idején egy francia cégé lett a gyár nagy része, 1999-ben már 100 százalékban francia tulajdonban volt. Az Alföld Porcelán Edénygyár Zrt. gyárában szinte mindent maguk készítenek, a gipszforma készítéstől az alapanyagokból történő massza máz gyártásig. Az izosztatikus présekhez présport vásárolnak, ezzel a módszerrel a lapos árut készítik. Öntőüzem, illetve hagyományos és nyomás alatti öntéssel is dolgoznak. 5 millió terméket gyártanak egy évben, amely kb. 900 formából tevődik össze.
A nyersáru gyártását 2015-ig csak a fehér porcelán jelentette, ekkor kezdtek el színes mázakat is gyártani, amelyekre nagyon nagy kereslet alakult ki az évek során. A gyár elsődlegesen Franciaországban értékesít, és már 6 színben alkotnak meg tányérokat és kistálakat, korongolt termékeket. A régi elavult és igen sok energiát elhasználó kemencéket nem régiben leváltották, a mázas kemencét pedig sikerült kiváltani egy gyorségető mázaskemencére, utóbbi lehetővé teszi a termelés sokkal rugalmasabb szervezését.
Az Alföldi Porcelángyár termékei
A nyílt napon bepillanthattak a jelenlévők a XX. Kerámia Szimpóziumon alkotó művészek munkafolyamataiba is.
Kun Éva keramikus először vesz részt az alkotó műhelymunkában. Itt létét korongozással kezdte, mert biztonságérzetet ad neki. Ott jártunkkor éppen egy vázát készített, amelynek mintáját az udvaron álló fa termése ihlette. Hiába, az ihlet bárhonnan jöhet!
„Különleges égetési technikával fogom folytatni ezt a művet. A raku egy ősi japán technika, izzó állapotban vesszük ki a kemencéből az alkotást, és füstös közegbe tesszük, ez csodás színvilágot kölcsönöz neki” – mesélte Éva, aki azt is megosztotta velünk, hogy nagyon sok rajzot készít előzetesen a munkáihoz azért, hogy rávegye magát az alkotásra. A munkafolyamat válságát korongozással hidalja át: „Egyszerű edényeket csinálok olyankor, és egyszer csak azt veszem észre, hogy túl lendültem a válságon.”
A minta felrajzolását, majd “megsütését” követően is még két, két és fél óra telik el a végső termék létrejöttéig
A nyílt napon Wartha Vince kémikus, polihisztor, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány névadójának gyűjteményéből is megtekinthettek egy kiállítást a látogatók, felfedezve benne az Eozin technika rejtelmeit és lehengerlő világát, de megcsodálhatták a Város Kerámia Gyűjteményét, valamint vajdasági kortárs keramikusművészek kiállítása is hozzájárult a különleges és magas színvonalú eseményhez.
Wartha világhírű technikájának lenyűgöző mintázatai
Ács Helga
