Csongrád-Csanád megye nevéről vitáztak ma a parlamentben

2020 júniusától Csongrád megyét Csongrád-Csanádra módosítsák, javasolta nyitófelszólalásában Lázár János kancelláriaminiszter. Indoklásában elmondta, a helység és megyeneveknek az utóbbi 100 évben szinte csak szimbolikus jelentése volt. Csanád megyét pedig közel ezer éve nevezték el. 1920-at követően volt próbálkozás arra, hogy Csongrád megye csanádi részeit különálló közigazgatással fenntartsák, de a második világháború után ez is megváltozott.

Hozzátette, az átnevezésnek nem lehet érezhető hatása a megyére, de a tucatnyi csanádi részen található település identitástudatának nagyon sokat jelenthet. A kezdeményezés egyébként Makóról indult, annak az élére állt oda a Miniszter végigjárva a csanádi településeket.

Kár, veszteség ezzel senkit sem ér, a módosítással csak az ott élő pár tízezer ember kap többet – zárta.

A kormány nevében Völner Pál államtitkár támogatásáról biztosította a javaslatot, utalva arra, jelenleg is több megye nevében utal az ott élők identitástudatára, lakóhelyére.

A vezérszónokok közül B.Nagy László a Fidesz részéről és mint csongrád megyei képviselő szintén támogatta. Gúr Nándor az MSZP képviselője egészen másról, a megyei önkormányzatok alacsony hatásköreiről beszélt, hozzászólásának annyira nem volt köze a témához, hogy az ülést vezető Lezsák Sándor felkérte, a Csongrád-Csanád megye elnevezéséről szóló vitához szóljon hozzá.

Hegedűs Lórántné a Jobbik maximális támogatását ígérte a kezdeményezéshez, hozzátéve, más megyék is követhetnék a példát hogy a történelmi elnevezésekkel bővítsék neveiket.

Kovács Zoltán államtitkár értékelőjében megköszönte a Jobbik támogatását és kijelentette, Gúr Nándor válaszából kiderült, pártja számára nem fontos a nemzeti identitás.

Hangsúlyozta, 2020 június 4-e, mint a hatályba lépés dátuma szimbolikus is. Emlékeztet e nap arra is, ezen a területen és az ország többi pontján nemcsak családokat, falvakat, de egy nemzetet is széttéptek.