A csángó-magyarok a mártélyiakat is meglepték

Hódmezővásárhely után Mártélyra látogatott el a Pusztinából érkező csángó-magyar csoport, a helyiek és a környékbeliek legnagyobb örömére. A Hogy Életünk Legyen Alapítvány vendéglátásában és a helyi Általános Művelődési Központ szervezésében valósulhatott meg a program, amelyre még Szegedről is volt érdeklődő.

„Kecskemétiné Beáta keresett meg minket a lehetőséggel, hogy mit szólnánk hozzá, ha a pusztinai csángó-magyar hozzánk is eljönnének. Természetesen szívesen fogadtuk őket.” – mondta el Pótári Mihály, az ÁMK megbízott igazgatója.

Nem hiába, a településen kifejezetten fontosnak tartják a hagyományápolást, amelyet számos rendezvény is bizonyít az elmúlt időszakból. A barantások szinte hazajárnak Mártélyra, de az Ete Népe Történelmi Egyesület is törzshelyének tekintheti a falut. Az ÁMK szervezésében pedig korábban is több hagyományápoló rendezvénynek örülhettek a helyiek kezdve a székely lakodalmas báltól, egészen a szüreti mulatságig.

„A későbbiekben is szeretnénk hasonló bálokat rendezni. Fontosnak tartjuk, hogy ilyenkor az aktuális gasztronómiát is bemutassuk, de a kulturális értékekkel is megismertessük az érdeklődőket.” – fogalmazott Pótári Mihály.

A fellépők nem egy az egyben ugyanazt a műsort adták elő a mártélyi Faluházban, mint egy nappal korábban Hódmezővásárhelyen a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ színpadán.

„Ez alkalommal sokkal több lesz az ének, szavalatot is hallhat a közönség és egy másik mesét is előadunk.” – tudtuk meg Katona Alinától és Korda Dária Tímeától.

Alina a közös éneklésen és táncon kívül szavalt is, Dária pedig a pletykás asszony „igaz történetét” mesélte el a jelenlévőknek. A tanulságos történetben egy férfi próbálja meg kideríteni, hogy pletykás-e a felesége, akinek egy csodaszámba menő történetet ad elő arról, hogy reggelre tojást tojt. A kacagtató történet elérte a hatását.

A vendégségbe érkező csapat természetesen nem csak a moldvai csodát hozta el, hanem ők maguk és élményben részesültek, a mártélyi csodát élhették át. A holtágnál jártak és a tanösvényen sétáltak, ami az egybehangzó vélemények szerint mesebeli és igazán csodálatos élmény volt mindenki számára.

Pont, mint az előadásuk.

szcs