Vásárhelyi érzések: ahogyan „fiók-Tornyai” látta a várost

Először Miklós Péter intézményvezető köszöntötte a vendégeket. Beszédében elmondta, ez a kiállítás két szempontból is jelentős: az egyik, hogy Péczely Györgynek utoljára 80 évvel ezelőtt volt kiállítása, a másik, hogy a Péczely család mindig is szorosan kapcsolódott a város életéhez. Elég csak Péczely Attila népzenegyűjtő tevékenységére gondolni. Hozzátette, jó látni, hogy a család vásárhelyi kötődése még 80 év távlatából is ennyire szoros.
Ezután az alkotó testvére, Péczely Péter professzor úr üdvözölte a közönséget. Visszaemlékezett bátyja kiemelkedő tehetségére, ami korán megmutatkozott: hat évesen már megkomponált, bemutatható festményei voltak. Emellett remek matematikai érzékkel rendelkezett, valóságos fejszámoló csodagyerek volt. Bár rengeteget festett, a meteorológia később teljesen magával ragadta őt.
Péczely Attila munkásságát elevenítette fel Szécsi Edit operaénekes, aki a Vásárhelyi bírónak és a Barna Laci balladája című népdalokat adta elő.
Péczely-Kozák Zsuzsanna ezt követően kiemelte, amikor valaki Péczely György képeit nézi, annak fontos észben tartania, hogy egy gyerekművészről van szó. Hozzátette, a Hódmezővásárhelyi művésztelep kialakulása egy fontos állomás volt, hiszen mind a mai napig jelentős szerepe van a képzőművészet életében. Ebbe a gazdag környezetbe született Péczely György, több jelentős alkotóval is kapcsolatba került. Kiemelte, bár Vásárhely művészetében a népi életképek megjelenítése volt a jellemző, Péczely György képein a tájak, csendéletek dominálnak.
Végül a Fandante Kamarakórus lépett fel, Melegh Tamás karnagy vezetésével.