Hagymaleves készül a makói parasztháznál

Hagymanapot rendeznek szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a skanzenben az is kiderül, hogyan készül a hagyományos hagymaleves.

MTI

A dél-alföldi régióban a vörös- és fokhagymatermesztésnek évszázados hagyományai vannak. A levéltári adatok szerint Makó környékén már 1760-ban nagy mennyiségben termelték e zöldségféléket, s voltak olyanok, akik kizárólag ezzel a növénykultúrával foglalkoztak. Ám nemcsak a hagyma termesztése, de a hagymapucolás, s a kereskedelem is sokaknak megélhetést biztosított a Maros-parti városban.
A makói hagymát kedveltté tette, hogy erős tömör héja miatt jól szállítható és hosszú ideig eltartható. Az 1888-as brüsszeli világkiállításon a különleges íz- és illatgazdagságával, és rendkívül magas szárazanyag-tartalmával világhírt vívott ki magának, és aranyérmet szerzett.
Szombaton az életre kelt skanzenben az egykori hagymások mindennapjaiba tekinthetnek be a látogatók.

A makói parasztháznál a vendégek megismerhetik a hagyományos hagymaleves receptjét, és természetesen megkóstolhatják az elkészült ételt. Kiderül, hogyan kell sütni kemencében a kenyeret, a vállalkozó kedvűek bútort festhetnek, elleshetik a fafaragók titkát, a Nomád Parkban pedig tizedik századi tevékenységeket, nemezelést, rokkázást, kézi orsózást próbálhatnak ki. Kora délután a vendégek honfoglalás kori lovasbemutatót is láthatnak, a skanzenbe visszatérve pedig lilahagymás zsíros kenyérrel csillapíthatják éhségüket.