Erdős a méhészet mellett lobbizik Brüsszelben

Erdős Norbert kiemelte: jelentős politikai munka és hosszú lobbi-tevékenységének köszönhetően az EP végre napirendre tűzte a méhészet és a méhek kérdését, és jelentést készít a méhészeti ágazatról. „Komoly megtiszteltetés, hogy én lehetek ebben a fontos témában a jelentéstevő, ám indokolt is, hiszen egy valódi méz nagyhatalmat, Magyarországot képviselem itt – tette hozzá a képviselő.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy a méhészeti ágazat egyrészt az európai mezőgazdaság szerves része, hiszen több mint 500 ezer uniós polgár számára biztosít fő- vagy mellékjövedelmet. Másrészt a növényfajok 84%-a és az európai élelmiszergyártás 76%-a függ a méhek általi beporzástól. Az így előállított gazdasági érték pedig – amelyet az EU-ban évi 14,2 milliárd euróra becsülnek – lényegesen felülmúlja a megtermelt méz értékét. Emellett a méhészet jelentősége óriási az ökológiai egyensúly fenntartásában és a biológiai sokféleség megőrzésében. „Sajnos az EU-ban nem ismerik el eléggé a beporzás jelentőségét, és ezt a szolgáltatást természetesnek veszik, miközben például az USA-ban évente 2 milliárd eurót költenek a mesterséges beporzásra” – emlékeztetett a néppárti politikus.

Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja tervezetében sürgeti az EU és a tagállamok vezetőit, hogy a méhészet és a méhek kérdését tegyék az EU és a tagállamok mezőgazdasági politikájának középpontjába. Szerinte a jövő uniós agrárpolitikájának a jelenleginél magasabb szintre szükséges emelnie a méhészet rangját és finanszírozását.

A jelentés tervezetének értelmében messze a legnagyobb problémát a hamisított méz EU belső piacán történő térnyerése jelenti, amely miatt elsősorban a nagy méztermelő tagállamokban a méz felvásárlási ára 2016-os év végére a felére esett a 2014-es árakhoz képest. Ez reménytelen helyzetbe taszítja az európai méhészeket. „A méz a világon a harmadik leginkább hamisított termék, ezért ez ellen nem csak az uniós méhészek védelmében, hanem fogyasztóvédelmi, sőt közegészségügyi indokok miatt is harcolnunk kell” – emelte ki Erdős Norbert. A tarthatatlan helyzet megnyugtató rendezése érdekében a fideszes politikus elvárja a tagállamoktól és az Európai Bizottságtól, hogy a jogszabályok betartatására kényszerítsék a tisztességtelen eszközöket használó harmadik országbeli, főleg egyes kínai mézelőállítókat, valamint a hamisított importmézet a jó minőségű európai uniós mézzel tudatosan keverő európai uniós csomagolókat és mézkereskedőket. Ennek érdekében számos javaslatot tett jelentéstervezetben. „A megoldás sarokköve lenne, ha a megfoghatatlan „EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelölés helyett a címkéken feltüntetnék, hogy a végtermékben felhasznált mézek pontosan mely ország(ok)ból származnak, méghozzá olyan sorrendben, ahogyan a végtermékben szereplő mézek aránya kinéz” – hangsúlyozta Erdős Norbert.

A jelentés tervezete a fentieken túl a méhészethez és a méhekhez kapcsolódó számos más kérdésre kitér, mint például a méhek egészségét érintő kihívások és a valóban veszélyes növényvédőszer-hatóanyagok betiltása, a méhészeket segítő európai uniós támogatások jövője, a méz, mint egészséges élelmiszer propagálása az iskolás gyermekek körében, a méz promóciója, valamint a méznek a nemzetközi szabadkereskedelmi tárgyalások során „érzékeny termékké” történő nyilvánítása.

„Remélem, hogy a jelentésem bemutatásakor tapasztalt széleskörű támogatottság továbbra is töretlen lesz e fontos téma iránt és jó eredményt érek majd el a november elején sorra kerülő parlamenti szakbizottsági szavazáson” – tekintett előre a békés megyei politikus.

forrás:Európai Parlament