Makó is megszenvedte Trianont

A Trianoni szemle legújabb számát mutatták be szombaton a makói József Attila Múzeumban. Miután Szikszai Zsuzsanna igazgató köszöntötte a jelenlévőket a lap főszerkesztője, Szidiropulosz Archimédesz vette át a szót. – A kiadványunk elsősorban azokra a kérdésekre keresi a válaszokat, mik voltak Trianonnak azon okai, melyek ide sodorták ezt a jobb sorsot érdemlő országot – foglalta össze a lényeget a főszerkesztő.
A kulturális intézmény emeleti kiállítótermébe nagyon sokan eljöttek, hiszen ez a téma fiatalt és időset egyaránt érdekel. Az ifjabb generáció csak a tankönyvek lapjaiból, vagy felmenőitől értesülhetett ezekről az eseményekről. – Naglaki nagyymamám mesélte, hogy egyik napról a másikra kettévágták a falujukat és a település nagyobbik része hirtelen román lett, s papírok kellettek ahhoz, hogy meglátogathassák a másik oldalra került rokonokat – fejtette ki a hallgatóság soraiban helyet foglaló Molnár Károly.
A trianoni békediktátumot Makó és térsége is megszenvedte. – A korábbi vármegyét kettészelte az új határ, a város elvesztette a megyeszékhelyi szerepét, hivatalok szűntek meg – sorolta a veszteségeket dr. Halmágyi Pál. A nyugalmazott múzeumigazgató kérésünkre összefoglalta a helyi 1920-as eseményeket, íme:
##audio:4672##
– A folyóirat nagyon jó küldetése, hogy nem csak országos eseményekkel, a határon túli magyarsággal, hanem azokkal a régiókkal is foglalkozik, melyek a békediktátum által érintettek – vette át a szót a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője. Dr. Miklós Péter beszélt mind a két város kapcsán a trianoni következményekről, melyet tőle itt hallhat:
##audio:4671##
Munkatársunktól. K.