Itt a titkos magyar fegyver

Ha Magyarország és a két másik tagállam nem kezdi meg a következő néhány hétben a menedékkérők áthelyezését, a Bizottság mérlegelni fogja a kereset benyújtását az Európai Bírósághoz – jelentette ki szerdán Dmitrisz Avramopulosz, a migrációért felelős uniós biztos azt követően, hogy a luxembourgi testület elutasította a kötelező menekültkvóta megsemmisítését kérő magyar és szlovák beadványt.

Új jogi csata körvonalazódik azt követően, hogy az Európai Bíróság szerdai ítéletében elutasította a kötelező menekültkvóta megsemmisítését szorgalmazó magyar és szlovák keresetet. „A jogi csata most kezdődik” – üzente Budapestről Trócsányi László, igazságügyi miniszter, arra célozva, hogy a magyar kormány a menekültkvótákról szóló tanácsi határozat sikertelen megtámadása után a Bizottság által néhány hónapja elindított kötelezettségszegési eljárás keretében harcol majd az igazáért – írja a BruxInfo.

Szijjártó Péter, külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság szerdai ítélete ellenére – amelyben jogilag szentesítette a menedékkérők kötelező elosztásáról szóló tanácsi határozatot – a magyar kormány nem fog átvenni egyetlen „bevándorlót vagy menedékkérőt sem” az általa vitatott mechanizmus keretében.

Trócsányi azzal érvelt, hogy a kvótaper tárgya a minősített többséggel elfogadott tanácsi határozat érvényessége, nem pedig a kötelező áthelyezés végrehajtása volt.

„Ez nem olyan döntés, ami minket végrehajtási helyzetbe hoz. Nem arról van szó, hogy be kell fogadnunk bevándorlókat”

– tette hozzá a külügyminiszter. A bírósági ítélet elemzők szerint valóban nem foglalkozik a tanácsi határozat végrehajtásával, de a döntés jogi szentesítése azt jelenti, hogy a tagállamoknak 2017. szeptember vége előtt végre kellett volna hajtaniuk azt. Ezt valójában csak kevés tagállamról lehet elmondani, a többség vagy elmarad a számára meghatározott kvótától, vagy – mint Magyarország – eddig senkit nem vett át és nem is tett ilyen jellegű vállalást.

Dmitrisz Avramopulosz, migrációs ügyi biztos elhárította, hogy jogi győzelemnek tekintse a Bizottság szempontjából az Európai Bíróság ítéletét. Mindazonáltal úgy vélte, hogy a bírósági ítélet a Bizottság által javasolt mechanizmus jogi megalapozottságát igazolta. Ezért felszólította a tagállamokat, hogy mindennek fényében is haladéktalanul mutassanak szolidaritást Görögországgal és Olaszországgal, ahol még hozzávetőleg 10-12 ezer nemzetközi védelemre jogosult személy várhat a szeptember 26-i határidő lejárta előtt áthelyezésre.

A görög nemzetiségű biztos közölte, hogy a Bizottság még néhány hétig kivár, hátha a három eljárás alá vont tagország, Magyar-, Cseh-, és Lengyelország hozzáállásában változás következik be, és ezt követően fontolóra veszi a kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszba léptetését. Ez azt jelentheti, hogy a Bizottság még ősszel, várhatóan októberben az Európai Bíróság elé viszi a kvótaügyet.

Bizottsági illetékesek és a magyar miniszterek szavából is kiderül, hogy ez az eljárás és per lehet az a fórum, ahol immár nem a tanácsi határozat jogszerűségének kimondása a tét, hanem a három ország elmarasztalása annak végre nem hajtása miatt. Trócsányi László jelezte, hogy a magyar fél teljesen új érvekkel fut neki a következő várható bírósági eljárásnak, amiben egyes vélemények szerint nem valószínű, hogy lesz ítélet a jövő áprilisi magyar parlamenti választások előtt.

Avramopulosz kérdésre válaszolva túl erősnek nevezte azt az állítást, miszerint Magyarország a bírósági ítélet végrehajtásának megtagadásával olyat tenne, ami megkérdőjelezné valamilyen formában a helyét a közösségben. Ehelyett arra utalt, hogy

a Bizottság továbbra is a meglévő jogi keretek és politikai párbeszéd útján kívánja közelíteni az álláspontot, és meggyőzni Budapestet,

hogy álljon be a sorba és vegye ki a részét a szolidaritásból, ami szavai szerint nem lehet á la carte.

A magyar igazságügyi miniszter szerint a majdani perben az lehet a magyar fél egyik jogi érvelése, hogy a kötelező áthelyezési mechanizmus szeptember 26-i lejárta után megszűnik a tagállamok jogi kötelezettsége a végrehajtásra. Az Európai Bizottság azonban határozottan vitatja ezt az álláspontot.

Miközben Trócsányi szerint az Európai Bíróság szerdai ítélete a magyar álláspontot igazolja, addig Brüsszelben éppen ennek az ellenkezőjére hívják fel a figyelmet. Érvelésük szerint ugyanis azzal, hogy a Bíróság szeptember 26-át jelölte meg a kétéves átmeneti mechanizmus utolsó napjának (vagyis az eddig az időpontig beérkező és arra jogosult menedékkérők lehetnek az áthelyezés alanyai), egyúttal elismerte, hogy a jogi kötelezettség ezután is fennáll. Hiszen az eljáráson átesett menedékkérők fizikai áthelyezése csak ezt követően történhet.

A Bizottságnál elismerik, hogy a 120 ezer (majd ténylegesen 98 ezer) fő helyett az áthelyezési mechanizmusban résztvevő személyek száma végül nem lesz több 40-50 ezernél. Eddig közel 29 ezer főt osztottak el egymás között a tagállamok, ami a teljes létszám 25 százaléka. Mivel az akkor tervezettnél kevesebb személyről van szó, ezért a tagállami kvótákat sem kell feltétlenül teljesen kitölteni.

Mindebből az is következhet, hogy Magyarországnak végső soron akkor sem kellene a kvótájában megállapított 1294 főt átvennie, ha a második bírósági ítélet is kedvezőtlen lesz számára.

Egyes vélemények szerint könnyen előfordulhat, hogy

végül már nem is marad áthelyezendő menedékkérő, mire a különféle jogi procedúrák befejeződnek, így a kormány elérheti a célját.

forrás:inforadio