Gőzerővel készül a szezonra a Kosársuli
A 2017-18-as bajnokságban ugyanis a legjobb 14 együttesnek kialakított elit másodosztályban pattogtatnak majd a vásárhelyi kosarasok. A roppant erős ellenfelek mellett a helyzetüket az is nehezíti, hogy riválisaiknál sokkal kisebb költségvetésből gazdálkodhat a gárda. A felkészülés állásáról és az idei célokról dr. Elek Andrást, az egyesület elnökét kérdeztük.
– Mikor kezdte meg a felkészülést a csapat az idényre?
Augusztus 7. óta készülünk Utasi Gábor vezérletével. A srácok napi két edzésen vesznek részt. Az esti megszokott teremben töltött idő délelőtt kondi és/vagy dobóedzéssel egészül ki. Ami nagyon jó hír, hogy kiváló az edzéslétszám, esténként 16-21 játékos küzd a csapatba kerülésért. Ez mindenképpen fontos az eredményes szakmai munkához.
– Mennyire alakult át a keret? Kik távoztak, kik érkeztek?
Meglepetésemre szinte a tavalyi gárda magja teljesen együtt maradt. A még május elején távozó Genalon kívül mindenki itt van, és játékra jelentkezett. A felkészülés kezdetén két kulcspozícióban, centerben és a kötelező u20-as játékos nem volt játékosunk, ezért ide próbáltunk erősíteni – sajnos mérsékelt sikerrel. Magunk sem gondoltuk volna, de igen közelről érkezett erősítés: az NBII-es Szentesről jött egy 28 éves szerb center, Nemanja Gajics. Ő 206 cm magas és 105 kg, ügyes, jókezű, és igen fegyelmezett, jó szándékú kosaras. Majd kiderül, mire képes az NB I/B-s kiemelt bajnokságban – reméljük jó lesz. Mellette egy 1999-esszületésű félegyházi ifjú, Bálint Erik jött hozzánk a Rátgéber Akadémiáról. Reméljük vele a következő három évre megoldódnak az u20-as gondjaink. Most ugyan 1997 a korhatár, de magas, erős és ügyes játékos: 197 cm és kb. 85 kg, ráadásul rendkívül motivált is. A Németh László Gimnáziumba iratkozott be – így Utasi Gabor vezetőedző rajta tarthatja a szemét egész nap. Továbbá a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán folytatja tanulmányait az 1994-es születésű Szarka Dávid aki a tavalyi bajnok DEAC-ból érkezett. Ő egy jó kezű bedobó. Nem lesz könnyű dolga a csapatba kerüléssel, hiszen a posztján vagy hat régi játékosunk van… Az elmúlt hetek munkája alapján úgy tűnik (tavaly nem túl ambiciózus) ifjaink csatasorba álltak a kötelezően játszatandó U20-as helyért. Kun Gergő (1998), Domján Ferenc (1998) és Horvát Martin (1997) mind rendkívül elszántan dolgoznak a kiadó helyért.
– Hol tart most a munka?
Továbbra is kőkemény fizikai munka folyik, de egyre több taktikai elemet is finomít folyamatosan Gábor. Egyelőre a dobások gyakorlása háttérbe szorul.
– Volt-e már felkészülési meccse a csapatnak?
Pénteken az NB I/B-s csoporttársunk, a Nagykőrös otthonába látogattunk – ahol sajnos vereséget szenvedtünk. Szombaton viszont a cseh Kromeriz fiataljait nagyon magabiztos, jó játékkal simán legyőztük. Az első meccs siralmas volt, Szabó Petin kívül csak Molnár Bence állt helyt. A többiek teljesítményére talán a szánalmas vergődés a jó kifejezés. A második mérkőzésen Szabó és Molnár egészen kiválóan és eredményesen játszott, de meg voltam elégedve Vas Péter, Pavlovics Vuk, Varga Zalán és Gajics játékával is.
– Erre a szezonra átalakult a bajnokság. Mik a legfontosabb változások a lebonyolításban?
Egy bitang erős, elit másodosztályt hozott létre az MKOSZ a tavalyi bajnokság legjobb 14 csapatából (mi köztudott, a 8. helyen végeztünk). A másik 14 csapat eggyel lejjebb játszik. Az is NB I/B ugyan, de erőssége össze sem hasonlítható a mienkkel. Lesz ugyan most is rájátszás, de mivel területi elvek nélkül lett a két csoport kialakítva – playoff lesz az “A” csoportba jutásért (1-8. helyezettek közt). A hátrébb végzők (a 9-14. helyezettek) rájátszásbeli meccseit a két kieső hely elkerüléséért rendezik meg. Fontos, hogy továbbra is kötelező lesz végig a pályán tartani egy u20-as fiatalt, csakhogy “ugratott” az MKOSZ, 1996 helyett 1997.01.01. a korhatár. Ez sajnos nekünk nem túl kedvező – és akkor még finoman fogalmaztam…
– Mit várhatunk idén a gárdától az átalakult bajnokságban?
Iszonyatosan nehéz dolgunk lesz! Minden csapat erősített rajtunk kívül és anyagilag is mindent odatesznek… Ebből a mezőnyből nagykőrösi sportbarátainkkal együtt erősen kilógunk, mármint ami az anyagiakat illeti. A mezőny eleje 6-8-szoros, a közepe 3-4-szeres, a vége pedig minimum 2-szer annyi pénzből gazdálkodik, mint mi. Ez nyilván sok mindent meghatároz – tehát vérmes reményeink nem lehetnek. Jó szakmai munkánkkal, maximális küzdeni tudásunkkal és nézőink segítségével azért reménykedjünk, hogy jó pár hazai győzelmet összekaparunk. Amennyiben vidéken is tudnánk néha nyerni, akár a 9-10. helyen is végezhetünk. Egy viszont biztos, önkormányzati támogatás nélkül “borotvaélen táncolunk” – a puszta létünkért is keményen küzdenünk kell
Martonosi János
sajtófőnök
