Kutya jó helyzetben

Pihenés a tengerparton, körutazás gépkocsival, kerékpártúra barátokkal, sátras fesztiválozás – és az ebgondolat: mi a helyzet, ha mindezt a kedvenc háziállatunkkal tesszük?

Buli éjszakába nyúló koncerttel, zajjal, emelkedett hangulatú gazdival, aki épp az emeleti szállásra igyekszik a sötétben a kutyájával. Az eb viszont láthatóan szívesebben töltené az időt a földön, mint a faházban. Tehát ugatás és kiabálás, végül a négylábú enged, marad az ágy vagy a szőnyeg az udvar helyett és a hajnalig tartó ugatás. Másnap beszédbe elegyedek az egyébként cuki kutya kevésbé cuki tulajdonosával, aki elmondja, szeretne minél több élményt biztosítani a jószágnak, tehát viszi mindenfelé, ahová ő megy. Persze, a pórázt használja, olykor kiköti, ha a kutya nyugtalan a kiruccanásokon, de úgy gondolja, szereti az eb a körutakat, mert a lényeg, hogy együtt legyenek. Az volt a férfi szerencséje, hogy a négylábú társát nem tudtam megkérdezni, vajon ő is így gondolja-e az összetartozást, vagy szívesebben maradna a megszokott környezetében, az ismert viszonyok között, a számára megfelelő ingerküszöbön. Gyanítom, az utóbbiakat közölte volna velem.

Örülök, hogy sok helyen a háziállat családtag, erről én is így gondolkodom. De az állat az állat – tehát nem ágyba, az asztalhoz való, se nem utazás, kicsi lakás kelléke. Persze felmerül a kérdés, hogy mi lesz vele, ha nincs kire bízni a nyaralás vagy a programok alatt. Gondolom, a felelős állattartás része azt is előre feltérképezni, hogy milyen lehetőségeink (értsd: barátaink, szomszédaink) vannak. A tapasztalat az, mindig van egy jó ismerős, aki szívesen átjár, elviszi magához a magára maradt kedvencet stb. Fontos összefüggés, hogy a kutyás, cicás emberek barátságosak és összetartóak.

Persze, van a másik lehetőség, a közös út, ami külön gondosságot és iskolázottságot igényel mindkét féltől. Nem árt feltérképezni, a szálláson fogadják-e és ott vannak-e ebtársak, légkondis-e a kocsink, milyen nevezetességekhez engedik be a négylábút, a tengerparton ki szórakoztatja, amíg fürdünk, vagy hová visszük külföldön, ha bármi történik vele stb. Nyilván nem mindegy, hogyan és mire nevelődik a kutya, mit szoktatunk meg vele. De az sem, hogy az ő igényei mit kívánnak, mit bír el a testi-lelki alkata. (Férfi ismerősöm viccesen jegyezte meg, hogy ezért kell lovat, disznót tartani, mert ott fel sem merül az üdültetés igénye, a női meg a pókot említette, utalva arra, hogy nála nem a takarítás a prioritás nyáron.)

De ha mindenképpen közös kalandra vágyunk, akkor legyen útlevele a négylábúnak, chipje és védőoltásai, a kedvenc játékait se hagyjuk otthon, gondoskodjunk megfelelő élelemről, a pórázáról és még a tálkáját is elvihetjük. S ha már együtt megyünk, ne hagyjuk se az autóban, se egyedül. És tényleg kevésbé meleg, eb-barát szituációkat kívánok!