Nem volt Honfoglalás!
A régész, a történész és az antropológus is egészen mást lát a sírban, mint egy genetikus – mondta előadásának felvezetőjeként Dr. Oláh Zoltán, a Miskolci Egyetem docense, molekuláris-és sejtbiológus.
A genetika résztudománya, az archeogenetika képes ugyanis a csontokban megmaradt DNS-ekből messzemenő és objektív következtetéseket levonni. Egy fogból például meg lehet mondani az elhunyt szeme színét, következtetni lehet arca sajátosságaira, de leírhatóak általa genetikai bélyegeink és elődeinek származása is, több generáción átívelve.
Dr. Oláh Zoltán
Körülbelül 7500 ezer évvel ezelőtt létrejött egy nagy demográfiai robbanás, amelynek következtében a népességek folyamatosan vándoroltak. Különösen igaz ez a férfiakra, akik előszeretettel „mentek előre” és hagyták hátra a nőket. A genetikai és az archogenetikai kutatások gyakorlatilag átírják a Kárpát-medence eddig ismert történetét. A vizsgálatok ugyanis azt mutatják, nem volt és nem lehetett semmiféle Honfoglalás, mert a leletek arra utalnak, hogy ebben az időszakban (és ezt megelőzően is) a Kárpát-medencében élők folyamatosan ki-be vándoroltak. Így aztán nem csak ránk várt ez a terület, sőt, mi magunk is többféle néppel érintkeztünk, mielőtt otthonunknak Közép – Európát „választottuk”, ahol már eleve voltak más népek. Sohasem volt üres ez a terület.
A Kárpát – medencében ezenkívül – a genetikai vizsgálatok alapján – fényre sötétülő bőrű emberek éltek, amelyet összesen 72 gén határoz meg. Ez a tulajdonság és a D-vitamin szintézise tette őket alkalmassá a mérsékelt égövben való életre.
A DNS-t a Miskolci Egyetem docense a magyar nyelvhez hasonlította előadása során. A DNS is, akárcsak a magyar nyelv egy folyamatosan megújuló, öngyógyító szerkezet. Véleménye szerint szinte minden nyugati nyelv szavát vissza lehet eredeteztetni egy magyar szóra. A trójaiak például ugyanolyan nyelvtannal, szókeletkeztetési szabélyokkal hozták létre a ma beszélt szavainkat, mint ahogyan mi tesszük.
Dr. Oláh Zoltán immáron negyedjére vett részt a Vásárhelyi Történelmi Kör szervezésében megvalósuló konferencián. Kérdésünkre reagálva elmondta, azért ad elő rendszeresen ezen a nyári egyetemen, mert így hozzá tud járulni ahhoz, hogy a történelem újragondolását archeogenetikai alapon elindítsa. “Ilyenfajta kutatási irányokat minél szélesebben szeretnék szerte a Kárpát – medencében elindítani, hogy megismerjük magunkat a genom szintjén is, ne csak a tér-időben tudjunk tájékozódni, hanem a genetikai írott ABC-nkben is”.
A Miskolci Egyetem docense Hódmezővásárhelyre „hazajár”, itt született, középiskolai éveit a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban töltötte, majd az érettségit követően biológia-kémia szakos tanárnak jelentkezett a József Attila Tudományegyetemre (ma Szegedi Tudományegyetem), ahol 1980-ban kapott diplomát. Nyolc évig kutatott a MTA szegedi biológiai központjában és ott jött rá, hogy a sejtszintű intelligencia és a sejtekben történő különböző jelátviteli folyamatok érdeklik.
A X. Történettudományi Találkozó augusztus 18-ig minden nap, 9-től késő délutánig várja a történelem iránt érdeklődőket. A konferencia során szakavatott előadók a legkülönfélébb témákban tartanak előadásokat.
A konferencia helyszíne: Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, Hódmezővásárhely.
Ács Helga
