Ami a rucának öröm, az embernek bosszúság

Dr. Kozák Péter, Égető Gyula, Kulcsár Szabolcs, Zsótér Károly, Borsos József
Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a Kurca folyó mindszenti szakaszánál oly’ mértékben vastagodott meg júliusban a békanyálból, rucaörömből, leszáradt, kivágott nádakból és szemétből álló növényréteg, hogy veszélyeztette az ottani ökoszisztémát. Minderre Rácz Árpád, a Mindszenti Horgász Egyesület elnöke hívta fel a figyelmet, amelyet követően az Alsó – Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai július végén kezdték meg felszabadítani a Kurca felszínét a felgyülemlett zöld rétegtől. A pár napos munka eredményeképpen pedig ismét fellélegezhetett a Kurca. Zsótér Károly, Mindszent polfgármester így foglalta össze a kialakult helyzetet:
##audio:4530##
Mindez 4 millió forintba került. Azonban ez nem jelenti azt, hogy két hét múlva, jövő ilyenkor pedig pláne, hogy nem ismétlődik meg a probléma – fejtette ki dr. Kozák Péter, az ATIVIZIG igazgatója:
##audio:4531##
Az, hogy a felgyülemlett rucaörömöt (védett fajról van szó), illetve egyéb növényzetet eltávolítsák mechanikus módon, ahhoz hatalmas pénzösszegekre, megfelelő gépekre, illetve munkaerőre lenne szükség. Mindszent önkormányzatának jelenleg arra van kapacitása, hogy a Mindszenti Horgászegyesületet, amely a terület rendbetételével foglalkoznak, támogatja pár százezer forinttal.
Mártélyon a terület tájvédelmi jellege is bonyolítja a kérdést. Borsos József polgármester elmondta, hogy a holtágnál 7-15 napon belül várható az, hogy „robban a bomba”, vagyis a növények elburjánzanak. Vissza-visszatérő problémáról van szó: 10 éve minden augusztus közepétől szeptember végéig küzdenek azzal a növényzettel, ami megtermelődik a vízfelületen. Borsos József elmondta, ennek milyen negatív hatásai lehetnek a településre nézve:
##audio:4527##
A műsor folyamán nemcsak a kialakult helyzettel, problémával foglalkoztak, hanem keresték a megoldást is. Az egyik ilyen lehetne bizonyos növényevő halfajok betelepítése is. Az amur betelepítését azonban tiltja a törvény, mivel nem tájfajta. Sipos Ferenc, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természet megőrzési és tájvédelmi osztályvezetője még azt is hozzátette, hogy a jogi akadály mellett, ökológiai és biológiai szempontból sem a legszerencsésebb ez a halfajta, hiszen a legkedveltebb étke nem a rucaöröm.
Kulcsár Szabolcs, a Mártélyi Horgászegyesület elnöke hozzáfűzte, hogy akár kísérleti jellegű megoldásokban is tudna egymást segíteni a horgászegyesület és a Nemzeti Park, így kiderülhetne, hogyan viselkedik az amur ebben a környezetben:
##audio:4529##
A beszélgetés legfőbb hozadéka az eszmecserében keresendő. A probléma körüljárásán túl megkezdődött a közös gondolkodás egy olyan helyzetről, ami sokak életére hatással van.
ÉR.