Vizes vb 2017: Fürjes szerint a világbajnokság sikere Budapesté és Magyarországé

Fürjes Balázs elmondta, hogy bár számos kritika érte a vizes vb létesítményeit, hogy nem készültek el időre, de az álhírek, hazugságok csak fokozták elszántságukat. “Éjt nappallá téve dolgoztunk azért, hogy Budapest, Magyarország méltó házigazdája legyen a világ harmadik legnagyobb sporteseményének. Az volt a célunk, hogy a sportolók, a nemzetközi szövetség, a FINA vezetői, a szurkolók, mindenki szerint ez legyen minden idők legkiválóbb vizes világbajnoksága” – nyilatkozott a kormánybiztos.

Hozzátette: azzal is megvádolták őket, hogy a Duna Arénából kifelejtették a fűtést. “Az ideiglenes lelátóba valóban nem építettünk fűtést, mert csak a vb ideje alatt, a nyári hőségben használtuk, illetve használjuk majd a masters vb alatt, hűtésről ugyanakkor gondoskodtunk. Az ideiglenes részek lebontása után megmaradó alapépületben lesz fűtés” – fejtette ki.

A vizes vb sikeréről úgy vélekedett, az “nem egy személy vagy a kormány sikere, hanem valamennyiünk, a magyar emberek sikere, Budapest és Magyarország sikere.”

“A vizes vb az összefogásról, az adott szó megtartásáról és a magyar tehetségről szól. Az összefogásról, mert az Országgyűlés 97 százalékos, elsöprő többséggel fogadta el a Dagály-törvényt, mely gyorsítópályára tette a vb-hez szükséges beruházásokat, de hatalmas köszönet jár Seszták Miklósnak, a szervező bizottság elnökének, Tarlós István főpolgármesternek és Tóth Józsefnek, Angyalföld polgármesterének is. Szól az adott szó megtartásáról, mert rendkívüli körülmények között vállaltuk el, hogy megrendezzük a világbajnokságot. Két évünk volt a felkészülésre, miközben más házigazdának öt-hat év áll rendelkezésére. És a vizes vb sikere szól a magyar tehetségről.” – fogalmazott.

Kiemelte: első városépítő feladata a Papp László Aréna megépítése volt, és a megvalósításban angol, amerikai, francia szakemberek vettek részt. Eltelt másfél évtized, és a költségkereten belül, határidő előtt elkészült Duna Arénát már magyarok tervezték, magyarok építették, száz százalékban magyar teljesítmény – hangsúlyozta. A vizes vb költségeiről kijelentette, ide csak azok a tételeknek, kiadások sorolhatók, amelyek kizárólag a világbajnokság miatt merültek föl, és amelyek kizárólag a vb célját szolgálták.

“Minden, ami egyébként is szükséges és hasznos, hosszabb távon segíti a budapestiek életét, egyébként is sor került volna rá – ezek nem számíthatók a vb költségei közé. Így a vizes vb valódi költsége a nyitó- és a záróünnepség, a szervezés és az ideiglenes létesítmények költsége, és semmi más.” Konkrét összegeket említve elmondta, az ideiglenes beruházások és fejlesztések költségeinek összege 7,8 milliárd forint, a működési és szervezési költség összege pedig 38,6 milliárd forint.

“Hogy érzékeltessem: ez három évre lebontva az állami költségvetés egy ezrelékét teszi ki évente, amit a magyar gazdaság uniós átlagon felüli növekedése bőven fedezett. A költségek tehát nem szálltak el” – nyilatkozott. Felhívta a figyelmet, hogy ugyanakkor számos olyan tétel van, amelyeket a vizes vb számlájára írnak, de nem ide sorolhatók.

“Ezek olyan beruházások, melyek közvetve bár kapcsolódnak a vb-rendezéshez, évtizedekre teszik jobbá, kényelmesebbé a budapestiek életét. A megvalósításukat katalizátorként ugyan segítette a vb, ám a megépítésükre mindenképpen szükség volt. Szükség volt például új, modern uszodákra. Csöpögő csapok, rozsdás szerkezetek jellemezték a Császár-Komjádit, minden második nap gombafertőzést kapott valaki. A Hajósra is ráfért a ráncfelvarrás. Ugyanígy nem lehetett tovább halasztani a Margitsziget rendbetételét, a Dagály strand újjáépítését és a pesti rakpart átépítését sem. Vagy említhetném az árvízvédelmi gátat: egy-egy nagyobb áradás rendre elöntötte a Dagály strandot és a környező lakóépületeket, de az angyalföldiek immár biztonságban érezhetik magukat. Régi adósságokat törlesztettünk” – mondta Fürjes Balázs, aki a vizes vb hasznának tartja, hogy “ahogyan az olimpiák vagy a tavalyi labdarúgó Eb-szereplés, összekovácsolta a nemzetet, erősítette a közösséget, a magyarok önbizalmát, összetartozását, önbecsülését”.

“Lökést adott nemcsak a versenysportnak, de a szabadidő- és az utánpótlássportnak is. Másfelől térképre tette a nagyvilágban Budapestet. Nagyon jelentős ország- és városimázs-építő szerepe volt, több százmillió tévénéző, újságolvasó ismerkedett meg a magyar főváros nevével, csodálhatta meg legszebb arcát. Ha mindezt a reklámot meg kellett volna vásárolnunk, dollár tízmilliókról beszélnénk” – sorolta.

A vizes vb sikere kapcsán kiemelte, meggyőződése szerint, ha Budapest eljut a limai eredményhirdetésig, a 2024-es vagy a 2028-as olimpia rendezési jogát elnyerte volna.

“Aki egy napot is töltött Budapesten a vizes vb idején, alighanem hasonlóképp érez. A vb utolsó napjaiban párhuzamosan zajlott és a Forma-1 Mogyoródon és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál Győrben, melynek számos vendége a fővárosban szállt meg. Budapest olimpiai terhelést kapott, olimpiai üzemmódban működött, s ezekben a napokban is jelesre vizsgázott. Ezek a tapasztalatok is azt mondatják velem: az álomrombolók történelmi lehetőségtől fosztották meg Budapestet” – jelentette ki Fürjes Balázs.