Amikor mindenki a gyerekrablóknak szurkol

Mitől válik sikeressé egy gyermek-, illetve ifjúsági darab? Pontos recept talán nem is létezik, de a legfontosabb – úgy gondolom –, hogy nem szabad alábecsülni a célközönséget, azaz a gyerekeket. A Szegedi Pinceszínház előadásában egy olyan produkciónak lehettünk szem- és fültanúi, ami a fenti irányelvet abszolút betartja. A történet egyértelműen olyan témákat feszeget (a gyermek családban elfoglalt helye, a felnőtté válás küszöbe előtti lét és az ebből származó konfliktusok, a gyermekek egymás közötti kapcsolatrendszere), amelyek nagyon is komolyak, de olyan formában tálalja, ami szórakoztató, egyben elgondolkodtató. A gyermekek nyelvén szól hozzánk, nézőkhöz, de nem gyermekdeden. Így válhat fogyaszthatóvá, sőt, nagyon is élvezhetővé nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek számára is.

A Szegedi Pinceszínház társulata Nógrádi Gábor regényét dolgozta fel. Színpadra Janik László adaptálta a művet, aki egyben a rendezői feladatokat is ellátta. De ezzel nem ért véget az átdolgozás, hiszen a prózai szövegek csodálatos zenével (Varga Bálint munkáját dicséri) és tánccal (koreográfia: Nemes Roland és Bujtor Krisztián) is kiegészülnek.

Janik László

„Egy nagyon komoly előkészítő szakasz után indultak be a próbák június 13-án, és onnantól párhuzamosan dolgoztunk egy darabig a felnőttekkel és a gyerekekkel. Az utolsó két hétben voltak a közös próbák. Mértani pontosságú munka volt, hiszen elég sokan voltak olyanok, akik párhuzamosan más produkciókban is részt vettek” – fogalmazott Janik László, akit arról is kérdeztünk, miben más gyerekeket rendezni, mint felnőtteket: „Nagyon sok mindenben. Leginkább abban, hogy nagyon oda kell figyelni a tűrőképességükre és a fáradékonyságukra. Azért is volt egy bőséges próbaidőszak, hogy a gyerekek tudjanak „rosszalkodni”, legyen idejük gyereknek lenni. Végig úgy próbáltam összeállítani a próbafolyamatot, hogy legyenek olyan időszakok, amikor bolondozunk, játszunk, és abból tudunk átemelni a színpadi munkába.”

Janik László így értékelte a darabot:

##audio:4431##

Kondor Lajcsi (Mari Domokos), Márta, az anyuka (Papp Gabriella) és Orsi (Behán Léna)

A történet szerint Lajcsi (Mari Domokos) és Orsika (Behán Léna) szülei az ármányt szövögető Róza néninek (a fantasztikus Kis Kata, aki a Rádió 7 csapatát is erősíti) köszönhetően elválnak. Lajcsinak, hogy kamionsofőr édesapja után utazhasson, pénzre van szüksége, így a Palánk utca többi gyerkőcével együtt elhatározzák: Lajcsi elrablását színlelik (ezzel maguk a gyerekek válnak tulajdonképpen gyerekrablókká), így csikarva ki pénzt a felmenőktől. A puszta találkozáson túl azonban a kisfiú titkon reméli, hogy szüleit újra egymás mellé sikerül az akcióval terelgetni. Nem árulunk el nagy titkot, hogy a végkifejlet pozitív: a jók elnyerik méltó jutalmukat, a rosszak pedig fortyoghatnak tovább a levükben.

Tóth Gáspár (Rácz László) és Kondor István, az Apuka (Szrapkó Nándor)

Közben rengeteg kacagtató poén, mulatságos karakter vonul fel a színpadon, köztük például a kissé ideggyenge rendőr százados (Gömöri Krisztián), vagy éppen az apuka, Kondor István (Szrapkó Nándor) nagyétkű kamionos társa, akit Rácz László formált meg a színpadon.

Róza néni (Kis Kata) és Portoroki százados (Gömöri Krisztián)

A főgonoszt alakító Kis Kata egy korábbi interjúban már elárulta, hogy gonoszt játszani a legjobb, ami emberrel történhet színpadon, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mégis tud-e valamiben közösséget vállalni Róza nénivel, illetve honnan vette a karakter megformálásához szükséges mintákat: „Közös vonásunk szerintem nincs. Legalábbis remélem, hogy nincs. Általában próbálok úgy játszani, hogy megtaláljam magamban a figurát. Róza néniben van egy nagyon nagy adag rosszindulat, de abszolút érthetőek a motivációi. Szeretne egy házat, ahol ő boldogan és nyugodtan élhetne, amihez a fiát használja fel eszközként. Több emberből próbáltam összegyúrni Róza nénit, de nagyon sokat segített Janik Laci. Olyan kristálytiszta instrukciókat adott, olyan világosan megfogalmazta, hogy mit szeretne látni, szóval közösen találtuk ki az irányt. De használtam embereket a környezetemből mozdulatokban, mimikában, hanghordozásban.” Kata először dolgozott a színpadon gyerekekkel, ezért egy kis izgalom volt benne, de utólag ez feleslegesnek bizonyult, mert nagyon tehetséges fiatalokkal szerepelt együtt. Ha kíváncsi, hogy az utolsó nyári előadást követően milyen érzések kavarogtak Katában, itt meghallgathatja:

##audio:4432##

Hajdu Luca

Az egyik közülük a Borit megformáló Hajdu Luca, aki már több produkciónak is részese volt ezt megelőzően. Például játszott a budapesti Madách Színházban a Nyomorultak című darabban, az Operettszínház Elfújta a szél című előadásában is, illetve szerepelt az Ének iskolájában is. Az itteni szereplésről, illetve későbbi terveiről így nyilatkozott a majd’ 13 éves lányka: „Nagyon jó társaság van itt, mindenki nagyon szeret mindenkit. Közvetlenek voltak nagyon a felnőttek. A rendezőt is nagyon megszerettem. Művészeti gimnáziumba szeretnék először is menni, lehetőleg Szegeden, aztán pedig a Színművészeti Egyetemre szeretnék járni.”

A produkciót létrehozók lelkesedése csak úgy sugárzott az egész előadás alatt. Mozgalmas játékról, sok szereplőt megmozgató darabról van szó, de a pontos és összehangolt munkának köszönhetően egy pergő és színvonalas produkció jöhetett létre.

A legádázabb nyomozókutya

Aki lemaradt volna a szabadtéri előadásokról, az se csüggedjen, hiszen várhatóan ősszel a szegedi Agórában lesz látható a darab.

ÉR.

Nógrádi-Varga-Janik: Gyerekrablás a Palànk utcában/ zenés ifjúsági előadás

Kondor István, kamionsofőr – Szrapkó Nándor

Tóth Gáspár, a társa – Rácz László

Kondorné Márta, a volt felesége – Papp Gabriella

Károgi Sándor, kérő, albérlő és Állókígyó – Hajdú László

Róza néni, az anyja – Kis Kata

Hecseki Boldizsár, nyomozó – Széll Attila

Portoroki százados, a főnöke – Gömöri Krisztián

Bodor Dorottya, szomszéd és elmebeteg – Büky Bea

Pirók Gerzson, szomszéd – Rácz László

Rendőr, Rabló, Stoppos – Kiss Gábor

Rendőr, Terhes nő – Tari Stefánia

Kondor Lajcsi – Mari Domokos

Kondor Orsi – Behán Léna

Pirók II. András – Sötét Kristóf

Gergő – Kancsár Ábel

Ikrek, Kati és Emmi – Juhász Hanga és Juhász Kincső

Pirók Zsófi – Kopasz Helga

Pirók Bori – Hajdu Luca

Anti – Paillot Ábel

Koreográfus: Nemes Roland és Bujtor Krisztián

Zeneszerző: Varga Bálint

Rendező: Janik László