quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 16. szerda
  -  Csongor
Vásárhely24.com archívum

Ponthatárokat hirdettek a magyar egyetemek

2017. július 26.

Nyilvánosságra hozták az idei egyetemi ponthatárokat: eldőlt, hogy a közel 106 ezer jelentkezőből hány gólyajelöltnek sikerült bejutnia a magyar felsőoktatásba.

(Mutatjuk a nagyobb egyetemek főbb számait. A keretes írásunkban a pontszámítás menetével ismerkedhetnek meg.)

SZTE

Szegeden a jogikarra volt a legnehezebb bekerülni: mind a nemzetközi tanulmányok szakra, mind a jogász képzéshez 467 pont kellett a sikeres felvételihez.

Az általános orvosin 420, a fogorvosin 425 volt a ponthatár. Mindkettő kevesebb, mint a tavalyi. (További érdekesség, hogy a fizetős helyekre ennél néhány ponttal magasabb volt a limit.)

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A bölcsészkaron az anglisztikára valamint a pszichológiára, a GTK-n a pénzügy-számvitel szakra jelentkező diákoknak kellett nagyot domborítaniuk. A természettudományos képzés iránt nem volt nagy érdeklődés. Kémia szakra például már 282 ponttal be lehetett kerülni.

A vásárhelyi Mezőgazdasági Karon a vadgazda szakon volt a legmagasabb a ponthatár, 298. Az államilag támogatott mezőgazdasági mérnök képzésre 280 pont felett veszik fel a leendő hallgatókat.

ELTE

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén 480 volt a legmagasabb ponthatárt. Ezt a matematika-latintanárnak készülő diákonak kellett teljesíteniük. (A képet némileg árnyalja, hogy erre a képzésre csak három embert vesz fel az ELTE.)

Gyógypedagógiai Karon átlagosan 396, az ÁJK-n 382 a Társadalomtudományi Karon 377 pont kellett a sikerhez.

PTE

Pécsett a biológia-német valamint az angol-német tanári szakra kellett a legtöbb pont (481 és 484).

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az egyetem jogászképző karán 465, az orvosin 416-nál húzták meg az alsó vonalat.

Corvinus

A Budapest Corvinus Egyetemen idén is kevés volt a sikerhez a kitűnő érettségi: kellettek a nyelvvizsgáért és más plusz eredményekért járó többletpontok.

A hat slágerszakon átlag 470 a további 15 képzésre több mint 450 ponttal vették fel a jelentkezőiket.

BME

Fotó: MTI/Varga György

A budapesti Műszakiegyetemen idén is magasra tették a ponthatárokat: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 418 felett van. Egyes képzésekre lebontva azonban igen nagy a szórás: mechatronikai mérnököket 454, gépészmérnököket 370 ponttal keres a BME.

Pontszámítás

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, egy informatikai algoritmussal határozták meg.

Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolta. Minél többen minél nagyobb pontszámmal jelentkeznek első helyen egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára.

Minden jelentkező egyetlen képzésre kerülhetett csak be, a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol összpontszáma eléri vagy meghaladja a július 26-án este nyilvánosságra hozott felvételi ponthatárt.

Amennyiben egyetlen megjelölt képzéshez sem elegendő a pontszáma, a jelentkezőt ebben az eljárásban nem vehetik fel felsőoktatási intézménybe.