Ponthatárokat hirdettek a magyar egyetemek

Nyilvánosságra hozták az idei egyetemi ponthatárokat: eldőlt, hogy a közel 106 ezer jelentkezőből hány gólyajelöltnek sikerült bejutnia a magyar felsőoktatásba.
(Mutatjuk a nagyobb egyetemek főbb számait. A keretes írásunkban a pontszámítás menetével ismerkedhetnek meg.)
SZTE
Szegeden a jogikarra volt a legnehezebb bekerülni: mind a nemzetközi tanulmányok szakra, mind a jogász képzéshez 467 pont kellett a sikeres felvételihez.
Az általános orvosin 420, a fogorvosin 425 volt a ponthatár. Mindkettő kevesebb, mint a tavalyi. (További érdekesség, hogy a fizetős helyekre ennél néhány ponttal magasabb volt a limit.)

Fotó: MTI/Mohai Balázs
A bölcsészkaron az anglisztikára valamint a pszichológiára, a GTK-n a pénzügy-számvitel szakra jelentkező diákoknak kellett nagyot domborítaniuk. A természettudományos képzés iránt nem volt nagy érdeklődés. Kémia szakra például már 282 ponttal be lehetett kerülni.
A vásárhelyi Mezőgazdasági Karon a vadgazda szakon volt a legmagasabb a ponthatár, 298. Az államilag támogatott mezőgazdasági mérnök képzésre 280 pont felett veszik fel a leendő hallgatókat.
ELTE

Fotó: MTI/Mohai Balázs
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén 480 volt a legmagasabb ponthatárt. Ezt a matematika-latintanárnak készülő diákonak kellett teljesíteniük. (A képet némileg árnyalja, hogy erre a képzésre csak három embert vesz fel az ELTE.)
Gyógypedagógiai Karon átlagosan 396, az ÁJK-n 382 a Társadalomtudományi Karon 377 pont kellett a sikerhez.
PTE
Pécsett a biológia-német valamint az angol-német tanári szakra kellett a legtöbb pont (481 és 484).

Fotó: MTI/Mohai Balázs
Az egyetem jogászképző karán 465, az orvosin 416-nál húzták meg az alsó vonalat.
Corvinus
A Budapest Corvinus Egyetemen idén is kevés volt a sikerhez a kitűnő érettségi: kellettek a nyelvvizsgáért és más plusz eredményekért járó többletpontok.
A hat slágerszakon átlag 470 a további 15 képzésre több mint 450 ponttal vették fel a jelentkezőiket.
BME

Fotó: MTI/Varga György
A budapesti Műszakiegyetemen idén is magasra tették a ponthatárokat: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 418 felett van. Egyes képzésekre lebontva azonban igen nagy a szórás: mechatronikai mérnököket 454, gépészmérnököket 370 ponttal keres a BME.
Pontszámítás
A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, egy informatikai algoritmussal határozták meg.
Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolta. Minél többen minél nagyobb pontszámmal jelentkeznek első helyen egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára.
Minden jelentkező egyetlen képzésre kerülhetett csak be, a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol összpontszáma eléri vagy meghaladja a július 26-án este nyilvánosságra hozott felvételi ponthatárt.
Amennyiben egyetlen megjelölt képzéshez sem elegendő a pontszáma, a jelentkezőt ebben az eljárásban nem vehetik fel felsőoktatási intézménybe.