Kiszombor tette őket magyarrá

A kiszombori kukorica-útvesztő fesztiválnak minden esztendőben más és más a tematikája. Most a község életében hatalmas szerepet játszó Rónayak kerültek az előtérbe. Az augusztus 12-ig tartó rendezvénysorozat kapcsán a családot bemutató kiállítás nyílt az Ady Endre Művelődési Házban. – Nagy örömmel vettük, hogy ellátogatott hozzánk a família néhány tagja – mondta Endrész Erzsébet, a fesztivált szervező Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör elnöke.
A Rónayakról a legtöbbet szinte Gilicze János tudja. A nyugalmazott makói levéltárossal beszélgettünk arról, mit jelentett a család számára Kiszombor, de arról is, vajon mit adott a település a Rónayaknak? Gilicze János ezzel kapcsolatos válaszait itt találja:
##audio:4378##
– A família nem csupán a község, hanem a vármegye közigazgatásában is fontos szerepet töltött be – folytatta Gilicze János. A nyugalmazott levéltáros hozzátette: például az 1800-as évek végén és az 1900-as esztendők elején Rónay Jenő volt a főispán, s Nagybecskereken számos olyan létesítmény köszönhető neki, mely mind a mai napig áll, s most is funkciója van, mint a városházának.
Rónay Ernő egykoron gazdasági egyesületet alapított. A fesztivál nyitókiállításának helyt adó kultúrház mellett pedig egykoron volt egy óvoda, melyet szintén ez a család épített. – Itt éltek a lakosok között, így belefolytak Kiszombor mindennapjaiba – fejezte be a Rónayakról szóló rövid ismertetőjét Gilicze János.
Munkatársunktól. K.