Egy kis Állomás téri retro – Galéria!

Ilyen pezsgő élet, mint szombaton már nagyon régen nem volt a makói vasútállomáson. Itt rendezték meg ugyanis az Állomás téri napot, valamint a Vasutasok Napját. A fiatalok kíváncsian, az idősebbek pedig nosztalgiával érkeztek. Az utóbbiak között volt Szekeres Ferencné, aki hosszú éveken keresztül jegypénztárosként dolgozott a pályaudvaron. Marika néni meg is mutatta azt a négy kasszát, ahol egykoron sorban álltak az emberek, annyi volt az utas.
– Két hónapja azzal a kéréssel keresett meg Toldi János települési képviselő, hogy az általa szervezett Állomás téri naphoz csatlakozzon a vasút is, örömmel vettem, s így sikerült megrendeznünk pluszban ezt a vasúttörténeti kiállítást – tudtuk meg Szlama Benedektől. Az állomásfőnök hozzátette: a tárgyak, ereklyék egy részét a Vasúttörténeti Alapítványtól kapták, de egy makó magángyűjtő, Börcsök Ernő is hozott szép számmal a vasúttal kapcsolatos kincsei közül. Régi bélyegzőket, telefonokat is kiállítottak, melyeket ki is próbálhattak a vendégek. A makettnak is nagy sikere volt, de a legtöbben mégis a sínbiciklit, vagyis a kézi hajtányt nézték meg, illetve fel is ültek a több mint 60 esztendős masinára.
Popon László mindössze egy évet akart vasutas lenni, aztán ment volna főiskolára, de annyira megtetszett neki ez a munka, hogy itt ragadt, s ennek lassan negyven esztendeje. A forgalmistával leültünk beszélgetni. Mesélt nekünk a kezdetekről, amikor még szinte egymást értik itt a szerelvények, közel 300 embernek főzött a MÁV konyhája, s a történetet napjainkkal zárta, amikor is naponta mindössze két pár személyvonat áll meg a makói állomáson, íme:
##audio:4355##
Szabó Roland
A szombati nap nem csupán a vasútról szólt. A gyerekek legnagyobb örömére ugrálóvár, illetve rendőrségi és tűzoltó bemutató is várta őket. Szabó Roland rutinosan bújt bele a lánglovagok védőfelszerelésébe, ami nem is csoda, hiszen a 12 esztendős fiú édesapja tűzoltó. – Ha nagy leszek, én is az akarok lenni – szögezte le gyorsan a Szignumban szeptembertől a hatodik osztályt kezdő kisdiák. A nyár a pihenésé, de Roland azért sokat fog edzeni, mert profi úszó szeretne lenni, mint a példaképe, Gyurta Dániel. A makói fiú számos úszásnemben remekel, így a hátban, a pillangóban, a gyorsban, de a búvárúszásban is otthon van.
Munkatársunktól. K.