Amikor megérik a búza…

Valamikor az aratás Péter-Pál napján kezdődött, ma már azonban akkor indul a mezőgazdasági munka ezen szakasza, amikor beérik a búza. Az aratás a földeken már elkezdődött, de a hagyományok ápolására is nagy figyelmet fordítanak Hódmezővásárhelyen. A Csúcsi Olvasókör és a Gazdasági Egyesület évek óta közösen szervezi meg ezt az ünnepet, július második hétvégéjén.

Kis Imréné

„Nagyon készültünk erre a napra. Először is azon rimánkodtunk, nehogy essen az eső. Hat pár aratónk van: hat legényünk, illetve marokszedő lányok is vannak, illetve lovas kocsik, illetve az ifjúság is képviselteti magát, nagyon sok gyerek van, aminek nagyon örülünk” – fogalmazott Kis Imréné, a Csúcsi Olvasókör elnöke.

A program a Csúcsi Olvasókör elől indult: lovas kocsikkal és lovakkal tettek egy kört a városban, majd a Rárósi útra rákanyarodva érték el Gila István földjére, ahol Német László esperes áldotta meg az aratókat, illetve a búzatáblát is.

A hagyományok szerint az aratók vezérének, az ún. bandagazdának és a föld tulajdonosának, vagyis az öreggazdának meg kell állapodnia, mennyiért, miért cserébe végzi el a csapat az aratást.

Imre Péter

Az öreggazda szerepében Horváth Istvánt tisztelhettük, míg a bandagazda Imre Péter volt, aki így foglalta össze a szerepét. „Régen párokban, családdal együtt jártak csapatostul aratni. A bandagazda feladata volt, hogy a csoport érdekeit képviselve megalkudjon arról, hogy milyen bérezésért vállalják a munkát. Ez általában terményszázalékot, nagyjából 10-11 százalékot jelentett, plusz az étkezés és a reggeli, esti pálinka. Ma már kicsit viccesre fogjuk a figurát, elkezdjük majd 20 százalékról, aztán majd megállapodunk. Voltam korábban is már bandagazda, tavaly nem, mert akkor született a kislányom.”

Az első kaszavágást Benkő Zsolt önkormányzati képviselő, a Gazdasági Egyesület elnöke végezte el, aki ezt így kommentálta: „Nem lenne igaz, ha azt mondanám, gyakorlott kaszás vagyok. Én is már inkább a gépi kaszát szoktam használni. De mindenképpen megtiszteltetés, hogy részt vehetek a rendezvényen. Fontos az, hogy évről évre megemlékezzünk arról a régi hagyományról, amit őseink az aratáskor végeztek. Ezt a kemény munkát most megtapasztalhatják azok, akik kijöttek ide. Az egyesületünk örömmel vesz részt ebben. A lovas szakosztály szervezésében lovasok hozzák ki az érdeklődőket, illetve mindig szoktuk támogatni a lovasokat egy kis ajándékkal, hogy minden évben meglegyen ez a felvonulás. Úgy gondolom, hogy a hagyományőrzésen túl egy nagyon fontos közösségi rendezvény is a mai, közös munkája a városban működő olvasóköröknek, civilszervezeteknek, ami példaértékű.”

Az aratás, a kenyérszentelés urán a Csúcsi Olvasókörben várta a munkát végzőket, az érdeklődőket az ebéd, illetve műsort adott a Napraforgó Népdalkör.

ÉR.