Vásárhely24.com archívum
Magyar Tenisz Szövetség: Vásárhely rajta van a tenisztérképen
2017. július 05.
- Június 10-18. között Hódmezővásárhelyen egy 60 ezer dolláros összdíjazású női tenisztornát rendeztek. Milyen helyszínnek bizonyult Vásárhely?
- Szűcs Lajos: Vásárhely kitűnő versenyhelyszín. Már tavaly is rendeztünk itt egy 25 ezer dolláros tornát, így az idei verseny szervezése könnyen ment, köszönhetően a lelkes helyi klubtagoknak, a városnak és Lázár miniszter úrnak. Vásárhelyen komoly hagyományai vannak a tenisznek. A világelső Novak Djokovics is itt játszotta első tornáinak egyikét. A szerb játékosnak jó emlékei vannak a városról. Sőt, az idősebbek még emlékezhetnek arra, hogy a vásárhelyi csapat szuperliga győztes volt egykor.
- Richter Attila: Az Európai Tenisz Szövetségtől nemcsak a profi, hanem az utánpótlás versenyek terén is nagyon jó visszajelzéseket kapunk. Szóval, Vásárhely rajta van a tenisztérképen.
-
Szűcs Lajos, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke Fotó: Szász Boglárka/Vásárhely24
Apropó, térkép! Az elmúlt években 80 új tenisz klub alakult Magyarországon, leginkább vidéki városokban. A szövetség stratégiájában mennyire szerepel a vidéki sportélet fellendítése?
- Sz.L.: A legfontosabb feladatunk, hogy a vidéki klubéletet fejlesszük! Sajnos a teniszt egy misztikum övezi Magyarországon, mert a Kádár-korszakban sokáig „fehér sportnak” bélyegezték. Ahhoz, hogy újra sikeres lehessen a magyar tenisz, a klubéletet kell visszahozni. Ez pedig elképzelhetetlen a vidéki központok erősítése nélkül.
R.A.: A versenyek zömét már vidéken rendezzük, a fővárosban pedig egy nagyobb szabású tornát tartunk évente. Egy világversenyt csak Budapestre tudunk hozni, mert ilyen rangú tornákat csupán a megfelelő infrastruktúrával ellátott városokban lehet lebonyolítani: például reptérrel kell rendelkeznie, vagy megfelelő szálláshelyekkel. A bulihangulat azonban a vidéki városokban megrendezett tornákra jellemző. Hódmezővásárhelyen, Baján vagy Győrben a klubtagok jobban a magukénak érzik a teniszversenyeket, könnyebb a helyi klubéletet felpezsdíteni. Legutóbb Vásárhelyen a világ kétszáz legjobb játékosai közül több is megfordult. A helyi klubban sportoló gyerekeknek és edzőknek ezek a személyes találkozások plusz motivációt adhatnak.
-
Richter Attila, a szövetség főtitkára Fotó: Szász Boglárka/Vásárhely24
Európában mennyire jellemző, hogy vidékre szervezik a teniszéletet?
- R.A.: Az Európai Tenisz Szövetségnél próbáljuk erősíteni, hogy a vidéki helyszínek és az országos szövetségek között egységes stratégia alakuljon ki. Három csoportra lehet fölosztani az európai országokat. A francia, angol, olasz és portugál versenyeken erős a vidéki versenyélet. Másrészt olyan hagyományai vannak a versenyeknek, hogy egy 15 ezer dolláros versenyre 400-600 ember látogat ki minden egyes nap. A volt kommunista országok jelentős részében hagyományai voltak a versenytenisznek, de a klubélet nem túl erős. A harmadik csoportba tartoznak azok a volt kommunista országok és északi országok, ahol a klubéletnek erős hagyományai vannak, de a tenisznek nem. Az a tapasztalatunk, hogy az európai nagyvárosokban nehéz kis versenyre szponzort találni, de vidéken a helyi vállalkozások mindenhol szívesen támogatják ezeket a sportrendezvényeket.
- A Magyar Tenisz Szövetség inkább tömegsportot szeretne, vagy a profi versenysportot preferálná?
- Sz.L.: Mindkettőt. Megfelelő bázis nélkül nem lehet versenyteniszt kialakítani. Az amatőr, a hobbi és a versenytenisz egymás nélkül nem létezhet. A stratégiánk, hogy az alapokat az iskolai teniszen keresztül teremtsük meg, amiből a klubok saját nevelésű játékosokat tudnak nevelni. Ha a klubok jól működnek, mert megvan a megfelelő versenylehetőség, akkor mind az amatőr, mind a versenysport jól járhat.
-
Vásárhelyi teniszezők. A vidéki klubokat erősítené az országos szövetség. Fotó: Szász Boglárka/Vásárhely24
Minden sportágnál örök kérdés, hogyan lehet nyereségessé tenni azt. Nyugaton a teniszből hatalmas bevételeket produkálnak. Nálunk mikor lesz pénz a teniszben?
- Sz.L.: Nagy kérdés, kell-e, illetve, hogy mi a nyereség ebben a sportban? Szerintem már az is nyereség, hogy sokan sportolnak és mozognak. Ami a finanszírozást illeti: az állami támogatás nem az ördögtől való. Mi arra kötöttünk megállapodást a kormánnyal, hogy megteremtjük a feltételeket, amivel a teniszsport alapjait ki lehet szélesíteni. Azt kértük, hogy az állami támogatást csökkenő mértékben kapjuk meg, mert egy idő után egy-egy verseny már el tudja tartani önmagát. Nyugaton a tenisz valóban nagy üzlet, de ezek mind magánrendezvények, és nem két év alatt lettek sikeresek. Egyébként a rangos és nyereséges tenisztornákon is megjelenik az állami szponzoráció. Például a Roland Garros versenyen a párizsi régió, az Ile-de-France reklámja is látható a támogatók között.
- Nézzük csak a számokat! Mekkora pénz van ma a teniszben, valamint potenciálisan mennyi lehet benne?
- R.A.: Ha a teniszt csak gazdaságilag nézzük: jelenleg 25-28 milliárd forintot költ el évente. Ha csak 3 ezerrel többen sportolnának a helyi klubokban, ez az összeg megduplázódhatna, valamint 50-100 új munkahelyet teremthetnénk. A világban az a gyakorlat, hogy az utánpótlás nevelés állami feladat. A sportágak között üzleti szempontból tesznek különbséget: amatőr vagy profi. A tenisz profi sportág, ehhez azonban befektetésre van szükség, hogy az utánpótlás feletti szinteken már önmagát tudja eltartani. Nálunk is ez a cél.
-
Szűcs Lajos, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke és Richter Attila, a szövetség főtitkára Fotó: Szász Boglárka/Vásárhely24
Ha összehasonlítjuk a körtét az almával, vagyis a focit a tenisszel, az utóbbinak mi az előnye a futballal szemben?
- Sz.L.: Nem lehet összehasonlítani, de egy-két szempontot érdemes figyelembe venni. A tenisz női ágon az első, férfiben a harmadik-negyedik leginkább szponzorált és nézett sportág. A magyar sportfinanszírozás olimpiai szemléletű. A tenisz az egyetlen olyan sportág, amelyik ranglistás pontot ad, egy olimpia egy ezres versenynek felel meg és beleilleszkedik az éves versenysorozatba.
- R.A.: Több sporteseményt szervez Magyarország, de ezek mind olimpiai szemléletű, egyszeri világesemények. ATP-torna viszont minden évben lesz. Úgy gondoljuk, hogy a tenisz a világon mindenütt sikeres tud lenni, akkor Magyarországon miért ne lenne az?
- Az újonnan választott elnökség mit szeretne megvalósítani a következő öt évben, mik a célok?
- Sz.L.: A hosszú távú célok között szerepel, ha a férfiaknál és a nőknél ketten-hárman benne tudnának lenni a legjobb százban, az első kétszázban négyen-öten, valamint a háromszázban is ott tudna lenni öt-öt sportolónk. Ha minden egyes szinten van egy 3-4 fős bázis, akkor tud egészségesen működni a hazai profi tenisz. Tizenhétezer professzionális teniszező sportol a világon, de a TOP 100-ba csak százan férnek be. A víziónk, hogy 2022-re szeretnénk, ha a férfiaknál és a hölgyeknél is lenne két-három TOP 100-as játékosunk.
Címkék:
Hódmezővásárhely tenisz Magyar Tenisz Szövetség Roland Garros Szűcs Lajos richter attila novak djokovics európai tenisz szövetség
