Barátság a Gulágon

Az 1950-es évek elején az akkor Szovjetunióhoz tartozó Kazahsztán egyik Gulág táborában együtt raboskodott a tatár író, Ajaz Giljazov és magyar sors- és írótársa, Galgóczy Árpád. A magyar író és műfordító volt az egyik vendége a tatár szerző Imádkozzunk! című könyvének csütörtöki bemutatóján a hódmezővásárhelyi Emlékpontban, ahol elmesélte a kötettel való találkozásának történetét.

_{Forrás: Emlékpont/Arany-Tóth Attila}

A nyolcvankilencedik évében járó Galgóczy Árpád mátészalkai gimnazistaként két társával 1945-ben a szovjet megszállók ellen szervezett fegyveres mozgalmat, ám leleplezték őket és átadták a szovjet hatóságoknak, amelyek a fiatalokat a szovjet törvények alapján húsz évre ítélték. Mint később az író megtudta, szerencséje volt, mert az ítélethozatalkor rövid időre felfüggesztették a halálos ítéletek kiszabását. A szovjet Gulág táborok kegyetlen világa azonban – a kemény telek és a nyári forróság, valamint az elégtelen élelemellátás – embert próbáló körülményeket jelentettek az elhurcoltaknak.

Galgóczy az egyik kazahsztáni táborban ismerte meg a tatár származású Giljazovot, akinek muszlim hitszónok apját Sztálin emberei végezték ki. Az egyetemista fiatalembert nyíltan hirdetett Sztálin-ellenes nézetei miatt a szovjet diktatúra négyéves kényszermunkára ítélte.

_{Forrás: Emlékpont/Arany-Tóth Attila}

A két fiatalember között barátság szövődött, s a szépen rajzoló Galgóczy tatár barátjáról portrékat is készített. Amikor Sztálin 1953-as halálát követően Galgóczy Árpád elhagyhatta a tábort, gondolni sem merte, hogy később találkoznak. A magyar fiatalember hazatért és irodalmi munkásságával szép pályát futott be.

Tavaly történt, hogy az internetre felkerült egyik írását megtalálta a szovjet idők elmúltával híres tatár íróvá lett és 2002-ben elhunyt Ajaz Giljazov özvegye és meghívta magához. Ekkor átadta neki férje 1991 és 1993 között írt, Imádkozzunk! című regényét, amellyel Giljazov célja az volt, hogy a sztálini diktatúra által fenntartott táborok világát megismertetve társainak állítson emléket. A tatár író a könyvben több alkalommal is megemlékezett magyar barátjáról, ezért az özvegy a magyar kiadás előszavának megírására Galgóczy Árpádot kérte fel, valamint a kötetben helyet kaptak azok a rajzok is, amelyeket Galgóczy a kazah táborban készített Giljazovról.

_{Forrás: Emlékpont/Arany-Tóth Attila}

A kötet magyar fordítása a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány gondozásában, a Gulág Emlékbizottság támogatásával jelent meg, amelynek elnöke, Nagyné Pintér Jolán is részt vett a vásárhelyi könyvbemutatón. Mint elmondta: szülei mindketten megjárták a Gulág táborokat, innen is az elkötelezettsége az ott történtek, valamint a Magyarországról 800 ezer elhurcolt emberek sorsának megismertetésére. Amikor tudomást szerzett Giljazov és Galgóczy történetéről, elhatározta, hogy az alapítvány magára vállalja az Imádkozzunk! című kötetnek a hazai olvasókhoz való eljuttatását.