Nagy a felháborodás: varjak randalíroznak a határban

a fotó illusztráció : index / static.origos.hu
Olvasóink, nem is kevesen, kb tucatnyian, arról számoltak be, az utóbbi napokban varjak jelennek meg Székkutas belterületén és változatos károkozással és hangos károgással borzolják a kedélyeket. Gazdák arról számoltak be, környékbeli földjeiken is károkat okoznak, de falu közepén található veteményt is tettek már tönkre. Az igénygyümölcsöket megdézsmálják, közben jócskán potyog a fákról a meggy, a cseresznye. Hallottunk olyat is, hogy gyöngyöscsibét ragadott el a varjú a minap. Orosháza-Gyopáros és Kakasszék környékéről is hasonlókat meséltek.
A vetési varjak lakott terület közelében való megjelenése többek szerint ilyenkor merőben szokatlan, a nyílt területeken, erdőkben, ligetekben tanyáznak, csak ősszel-télen mennek az ember közelébe.
Van, aki a varjak túlszaporodásáról beszél, de van aki úgy véli szándékosan – Romániából – telepítették be őket. Ezt utóbbi ugyan, úgy tudjuk nem igaz, de még pontosan azt sem tudjuk, ki lehet az illetékes a témában. A Körös-Maros Nemzeti Parknál csak minisztériumi engedély esetén nyilatkozhatnak, de állítólag nem is illetékesek az ügyben. Így megkerestük a Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát, ha ők az illetékesek és válaszolnak, megírjuk.
A vetési varjú hazánkban egyébként közönségesnek mondható, állományukat mintegy 25 ezer párra teszik. A szántásokban a magok elfogyasztásával károkat okoz, de a különböző bogarak, férgek elfogyasztásával hasznot is hajt a mezőgazdaságnak. Nagy csapatokban portyázik. A vetési varjak általában 18-19 évig élnek, de néhány példány több mint 20 évet is megél. Magyarországon a városokba sok varjú csak téli vendégként érkezik, általában október 14-17-e között jelennek meg. Facsoportok, ligetek fáin vékony ágakból, gallyakból épült, sárral kitapasztott, csésze alakú fészekbe rakja 4–5 tojását. A fiókák két-három hét után repülnek ki a fészekből. Elhagyott, telepekben előforduló fészkében előszeretettel költenek más madárfajok (például kék vércsék, erdei fülesbaglyok), így a vetési varjak fontos szerepet töltenek be e fajok védelmében – írja róluk az internet kisokosa, a Wikipédia.
A vetési varjú egyébként védett, de nem veszélyeztetett faj, eszmei értéke: 50 ezer forint.
a fotó illusztráció : knp.nemzetipark.gov.hu
Az index.hu tegnap egy lakossági bejelentés alapján egy fővárosi varjútámadásról is beszámolt, így egy egész hosszú írást szenteltek a hasonló eseteknek, melyet itt elovashat.
Egy ugyancsak érdekes elemzést találtunk 2008-ból, a már említett nemzeti park jelentésében, melyből szintén az derül ki, telente, a hideg idővel számolnak a varjak károkozásával, nem pedig nyáron. Az írást itt böngészheti át.
Azt még meg kell jegyeznünk a május végi időszak a fészekelhagyás ideje varjúéknál.
Egy hét évvel ezelőtti esetet is találtunk, akkor a kisalföldi földeken az elszaporodott varjak okoztak nagy károkat. Itt olvashatja.