quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Újra látható manul a Szegedi Vadasparkban

2017. május 26.

Újra látható a Szegedi Vadasparkban az egyik legimpozánsabb macska, a ritkaságnak számító manul, más néven pusztai macska (Otocolobus manul) – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Pár éve már élt a szegedi állatkert erdei kifutójában egy pusztai macska, de megbetegedett és elpusztult, így egy időre le kellett mondani az érdekes kinézetű állat látványáról a látogatóknak.

Forrás: Szegedi Vadaspark/Endrédi Lajos

A nemzetközi fajmegmentési programban (EEP) most egy fiatal hím érkezett a krakkói állatkertből Szegedre, ahol bíznak abban, hogy hamarosan párt is találnak neki.
A dús szőrzetű, ezért a házimacskánál jóval nagyobbnak tűnő ragadozót már a látogatók is megfigyelhetik az észak-kínai leopárdok és a hópárducok kifutói között lévő bemutatóban.

A manul Közép-Ázsia pusztáin él, alacsonyabban fekvő területeken éppúgy, mint fennsíkokon, egyre fogyatkozó számban. A kutatók körülbelül 15 ezerre becsülik a számukat, vagyis a manulnak nagyon alacsony az egyedsűrűsége hatalmas elterjedési területén.
Bár alkata hasonló a házi macskáéhoz – tömege 3-5 kilogramm, testhossza 50-60 centiméter -, hosszú szőre, tömött bundája miatt jóval termetesebbnek tűnik. Szüksége is van a prémre, mert élőhelyének éghajlatát szélsőséges hideg és meleg, valamint a viszonylag kevés csapadék jellemzi.

Forrás: Szegedi Vadaspark/Endrédi Lajos

Bundája már régen felkeltette az ember figyelmét, és vadászták is érte. Bár a nemzetközi szőrmekereskedelem már nem tart igényt a prémjére, némely területen, például Mongóliában ma is vadásszák. Több más ritka állathoz hasonlóan a manul testrészeinek is gyógyító hatást tulajdonít a tradicionális ázsiai orvoslás, és a babona miatt még mindig sok manul esik az orvvadászok áldozatául. Emellett élőhelyének pusztulása is veszélyezteti a félénk kisragadozót.

A manul – csakúgy mint az oroszlán kivételével az összes macskaféle – magányosan él. Elsősorban kisebb állatokra, rágcsálókra, egerekre és pockokra vadászik. Miután élőhelyének nem ő a csúcsragadozója, neki is el kell rejtőznie a nagyobb húsevők, farkasok, sasok elől. Búvóhelynek a mormoták üregei a legalkalmasabbak, a manulok leginkább azokat foglalják el. A nőstények kicsinyeiket is ezekben az üregekben hozzák világra. Miután a hímek csak a párzás idejére találkoznak a nőstényekkel, az utódgondozás minden feladata rájuk hárul.

A pusztai macska nem számít gyakori fajnak az állatkertekben sem, Európában 34 állatkertben mindössze 106 manul él.