Szentírás, a nép nyelvén

A reformáció 500. évfordulójának tiszteletére a makói önkormányzat 2017-et az egyházak évének nyilvánította. Ennek kapcsán több rendezvényt is szerveztek, illetve szervezni fognak még a városban. A programsorozat része volt a kedd este a Koronában tartott egyháztörténeti konferencia is. Ezen Benyik György, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola biblikus tanára és Molnár János, a debreceni Református Hittudományi Egyetem nyugalmazott docense tartott előadást.

Mind a két előadó elsősorban arról beszélt, hogy a régi tanok, a régi bibliai fordítások mennyire időszerűek, illetve párhuzamot vontak az akkori és a mostani történesek között. Benyik György a vulgátát, vagyis a nép nyelvén íródott Szentírást ismertette, Molnár János pedig a hallgatóságával közösen arra kereste a választ, hogy napjainkban Kálvin és Luther mennyire lenne aktuális.

– Úgy 385 körül született meg az első olyan fordítás Szent Jeromosnak köszönhetően, mely úgymond az egyszerű emberek nyelvén taglalta a Szentírást – fogalmazott Benyik György. A főiskolai tanár szerint erre manapság is nagy szükség lenne, mivel igen nehezen értelmezhetőek így a tanok. Benyik György ezzel kapcsolatos gondolatait itt találja:

##audio:4094##

A konferencia résztvevői sok érdekességet is hallhattak a reformáció két nagy alakjáról. Így Lutherről azt, hogy igen robbanékony személyiség volt, nagyon könnyen sértette meg a körülötte lévőket. Ez a durvaság az írásaiban is megfigyelhető, sőt, még a mai szóhasználat szerint is néha brutálisan fogalmazott. – Ezzel szemben Kálvin visszafogott, rendszert kedvelő, illetve rendszereket alkotó ember volt – fejtette ki Molnár János. Ennek a részleteit a nyugalmazott docenstől itt hallja:

##audio:4093##

Munkatársunktól. K.