Orbán: a szegedi lézerközpont hazánk modern kori történetének legnagyobb tudományos beruházása

Magyarország modern kori történetének legnagyobb tudományos beruházásának nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a szegedi lézerközpontot a helyi épületkomplexum keddi átadóünnepségén.

Úgy fogalmazott, a kutatóközpont nem egy olyan beruházás, mellyel felzárkózhatunk Európához, hanem olyan, mellyel Európa felzárkózik a világhoz”.

Szavai szerint Magyarország akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson.

Hozzátette, a központ helyén működő laktanyában masírozó szovjet katonák közül kevés gondolhatta, hogy harminc évvel távozásuk után ezen a földön egy lézerközpont áll majd, ahol is olyan berendezések működnek, melyeknél korszerűbbek jelenleg nincsenek a világon.

_{Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd}

A beruházást Magyarország nem ajándékba kapta, megvalósítását azért nyerhette el, mert vállalta, hogy a központ kialakításához szükséges pénzt hajlandó saját költségvetéséből és neki járó uniós forrásokból kihasítani” – hangoztatta még a kormányfő.

Emlékeztetett arra is, a döntést komoly viták előzték meg: vajon megengedheti-e Magyarország, hogy 70-80 milliárd forintot egyetlen nagy beruházásra összpontosítson. Végül a kormány a megvalósítás mellett döntött, noha az összes tagország közül Magyarország szénája állt a legrosszabbul”; a döntés időszakában közelebb jártunk a csődhöz, mint Görögország”

A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatói munka eddig is önmagáért beszélt, a központ azonban a világ minden tájáról idevonzhatja a kutatókat és diákokat – mondta még Orbán Viktor.

_{Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd}

Elhangzott még, a kutatóközpont rácáfol arra a tévhitre is, miszerint a kormány által létrehozott beruházás egy ellenzéki vezetésű városban sikertelenségre van ítélve”.

Bár léteznek és létezni is fognak nézetkülönbségek, a jövő Magyarországáért, a magyar emberek jövőjéért végzett munkában egyet lehet érteni. Szegeden bebizonyosodott, ha az ország és a város érdekeiről van szó, az árkokat át lehet hidalni – tette hozzá.

A jövőről szólva elmondta, ez az intézmény annyit ér, amennyit az itt dolgozó kutatók ennek segítségével el fognak érni”. A sikeres működés hátterét a magyar tudományos kutatás elmúlt években megújult intézményrendszere, az MTA Lendület programja, helyi szinten pedig a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, és a Molekuláris Medicina Kiválósági Központ biztosítja majd.

Itt lesz leggyorsabb lézer

Lehner Lóránt, a központ létrehozását koordináló ELI HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az építkezéssel párhuzamosan beszerezték a későbbi tudományos munkához szükséges kutatási eszközöket is. Hamarosan el is kezdődhet ezek telepítése és beüzemelése.

A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az A épületben a kísérleti területek, a B épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szeminárium termek, a menedzsment irodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta – ismertette a központ vezetője.

Elhangzott, az épületkomplexum terveit az Artonic Design Építészeti Kft. készítette. A kivitelezést a Strabag-Swietelsky konzorcium végezte.

_{Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd}

Az épületek stabilitását a talajmechanikai tulajdonságoknak megfelelőn 819 cölöp biztosítja, melyek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A kísérleti tereket a rezgésmentesítés érdekében az úgynevezett ház-a-házban” technológiával alakították ki, a szennyeződésmentes tiszta terekben a hőingás is legfeljebb 0,5 Celsius fok lehet – tudatta Lehner.

Közölte azt is, a szegedi központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közt is egyedülálló: itt lehet majd előállítani másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat – a technológia révén a molekulákon belül zajló elemi folyamatok is vizsgálhatóvá válnak.

A projekt – az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó – költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

A szegedi központ a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.