Világháború után hidegháború

Rendhagyó tanórát tartott Miklós Péter történész, az Emlékpont Múzeum vezetője a győzelem napja hétfői évfordulója alkalmából a Szent József és Szőnyi Benjámin iskolák nyolcadikos diákjainak a közgyűjtemény előadótermében.

_{Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

Előadásában emlékeztetett: bár a szövetséges hatalmak 1945. május 7-én írták alá a fegyverszüneti egyezményt a megszállt Németországgal, a dokumentum csak május 8-án lépett életbe. Ezért is datálják erre a napra a második világháború végét Európában.

_{Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

Elhangzott a hat évig tartó vérontás összesen mintegy 75 millió áldozatot követelt. Ez a mai Magyarország lakosságának mintegy nyolcszorosa. Hangsúlyozta, az áldozatok jelentős része polgári személy volt.

Beszédben arra is kitért a fasizmus és a nácizmus felett aratott győzelem bár óriási emberveszteségekkel járt, igazi békét mégsem hozott. Közép- és Kelet-Európában a német inváziót egy újabbmegszállás és egy újabb totalitárius diktatúra követte, egyszersmind kezdetét vette a hidegháború.

_{Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

Az antidemokratikus szovjet állam ellensége volt a nyugati polgári demokráciáknak és ez a szakadás egészen a kilencvenes évek elejéig helyi háborúkkal, kémhistóriákkal, atombombával és fegyverkezési versennyel folyt, de hatásai napjainkban is érezhetők. Elég csak a mai ukrajnai helyzetre gondolni, ahol Oroszország a második világháború végén megszerzett geopolitikai pozícióit igyekszik megtartani – mondta a történész, egyúttal hozzátette, a huszadik század történelmi eseményei az 1890-es évektől napjainkig egységes folyamatot alkotnak, így a két világháború sem szemlélhető önmagában; velük napjaink világpolitikai jelenségei is kapcsolatban vannak.