Amikor a csobánok a hegyekbe mennek

Román népzene szűrődött ki szombat este a makói Kisbagoly Étteremből, ugyanis itt tartotta Szent György-napi bálját a helyi román nemzetiségi önkormányzat. – Ötödik alkalommal szerveztük meg ezt az eseményt, Romániában ez a húsvét utáni legfontosabb összejövetel – nyilatkozta Birta Júlia Mihaéla elnök. Azt is megtudtuk tőle, ha esetleg György napja a böjti időszakra esne, akkor Kocogtató-bálnak hívják. Ez eddig egyszer fordult elő.
Több európai országban április 24-ét tartják a tavasz kezdetének. A román ortodox vallás szerint április 23-án választják szét a juhokat és a bárányokat, s másnap a csobánok, vagyis a pásztorok felhajtják a hegyekbe az idősebb állatokat. Ott legeltetik őket, s csak szeptemberben térnek vissza otthonaikba velük.
A romániai Nagylakról érkező hagyományőrzők eredeti román néptáncot mutattak be. A makóiak meghívását elfogadta és részt vett az ünnepségen Daniel Banu, a szegedi román konzulátus nemrég kinevezett főkonzulja. A makói önkormányzat nevében pedig Toldi János települési képviselő volt a bál vendége.
A bálon hagyományos román ételeket szolgáltak fel. Köztük volt a csorba is. – Ez nagyjából olyan, mint a magyarok ragulevese, csak savanyítják, valaki ecettel, mások pedig citromsavval – vette át a szót Seresné Dani Gizella. Az asszony Erdélyben született, de 22 éve Makón él. Itt ismerte meg a férjét. Két gyermekük van, egy 16 esztendős nagylány és egy 6 éves fiúcska. – A családomnak megpróbálom megmutatni a román szokásokat, illetve sokféle román ételt is főzök nekik – sorolta az édesanya. Seresné Dani Gizella nagy bánata, hogy gyermekei nem beszélnek románul. Ezért nagyon jó ötletnek tartja, hogy a makói nemzetiségi önkormányzat most azért küzd, hogy iskola szinten lehessen románul tanulni a városban.
Munkatársunktól. K.