Nyilvánosságra hozták az egykori vásárhelyi karhatalmisták és munkásőrök névsorát!

Ki kell mondani végre, Kádár János egy köztörvényes gyilkos volt, a Párt és a munkásőrség tagjai pedig osztoznak vele eme minőségében – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum Kádár-huszárok és pártkatonák, Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957-198 9 című tárlatának március 17-i megnyitóján. Vásárhely volt az első település Magyarországon, mely szembe nézett a múltjával és feltárta a helyi ügynökügyeket. Most e munka folytatására buzdítja az Emlékpont kutatóit, egyszersmind arra, hozzák nyilvánosságra a helyi munkásőrség 750 fős névsorát is.

Április 18-tól az Emlékpont honlapján nyilvánosak azok a nevek, akik 1956-57 között a Karhatalom, 1957 és 1963 között pedig a helyi munkásőrség soraiban szolgáltak – mondta el kedden Miklós Péter igazgató.

Nagy Gyöngyi történész tanulmányt készített a hódmezővásárhelyi karhatalom létrejöttéről, és a munkásőrség első hat évéről, emellett bemutatja a forradalom leverésének helyi történéseit is. A tanulmány függelékében szerepel annak a 234 karhatalmistának a névsora, aki 1956. november 10-től belépett a karhatalomba és tevékeny szerepet vállalt a forradalom leverésében. A függelék tartalmazza a helyben 1957 és 1963 között felszerelt 502 munkásőr névsorát is – tudatta Miklós Péter.

Hódmezővásárhely ekkor Csongrád megye székhelye is volt, így a tanulmányból részben megismerhető a Bán László százados vezette megyei karhatalom és munkásőrség tevékenysége, melynek hétszáz elítélt és két halálos áldozata volt.

A nemzeti emlékezet hetére a közgyűjtemény önálló kötetet készít a munkásőrség hódmezővásárhelyi történetéről., melyben az elképzelések szerint az a további több száz vásárhelyi név is olvasható lesz, akik a munkásőrség 1989-es feloszlásáig a testület tagjai voltak.

A mostani névsor is igen tanuságos, kérdésünkre, miszerint élnek-e még a listán szereplők közül, azt a választ kaptunk, nem lehet tudni, ezt nem vizsgálták. De nagyon valószínű (a szerk.).

A mostani lista legidősebb tagja, aki munkásőrnek, illetve karhatalmistának állt, Boros János építőmunkás, aki 1896-ban született, így 1957-ben már közel 60 éves volt. A munkásőrök legfiatalabbika az 1942-ben született Besenyi Sándor, aki mindössze 18 évesen, középiskolai tanulóként lépett a szervezet soraiba.

Az összes nevet és a tanulmányt itt böngészheti át!