quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

Előállt a megtorlók névsora!

2017. április 18.


Tavaly az 1956-os forradalom 60. évfordulója kapcsán a helyi eseményeket göngyölítette fel a közgyűjtemény. Most az ’57-es megtorlással folytatják az Emlékpont munkatársai a kutatást. A Kádár-huszárok és pártkatonák című projektnek három alappillére van. Egyrészt március 17-én nyílt kiállítás a témában, illetve ugyanezen a napon tudományos konferenciát is szerveztek. A projekt harmadik pillére pedig az év végén megjelentetni kívánt kötet, amely a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János munkásőregység történetét dolgozza fel.

Ez utóbbinak egyik fontos állomása az a tanulmány (Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze által), amely ismerteti a forradalom leverésének vásárhelyi momentumait, a helyi karhatalmi szerv létrejöttének körülményeit, valamint a hódmezővásárhelyi munkásőrség történetének első hat évét. A tanulmányt egy függelék egészíti ki, amelyben az 1956-57 között, a Karhatalom kötelékében működő 234 személy (akik tevékeny szerepet játszottak a forradalom leverésében), illetve az 1957-63 között munkásőrként tevékenykedő 502 ember névsora olvasható. A két névsor között átfedés is mutatkozik.

Dr. Miklós Péter

„Nem az volt a kutatás célja, hogy személyeskedjünk, hanem hogy szembe tudjunk nézni ’56 szellemiségével és ’56-nak azzal az oldalával, ami a megtorlásokig vezet minket. A Kádár-diktatúra 1963-ig lényegében a Rákosi-diktatúra folytatása volt. Személyileg a leginkább elszánt kommunisták aktiválták magukat újra azért, hogy leverjék a forradalmárokat. Ezektől aztán a ’60-as években igyekeztek megszabadulni. De egy nagyon fontos üzenet, hogy aki 1956 őszén-telén a karhatalom tagja volt, az a forradalom és a demokratikus Magyarország eszméje ellen fogott fegyvert” – fogalmazott dr. Miklós Péter.

Hódmezővásárhelynek a megtorlásban fontos szerep jutott. 1957 és 1989 között négy parancsnok mellett mintegy 1000-1200 fő szolgált a helyi munkásőrségben. Ennek egy szeletét hozták most nyilvánosságra, amelyet Nagy Gyöngyi tanulmányában, az Emlékpont honlapján érhetnek el. Itt olvasható a teljes lista.

A kutatás azonban nem zárult le itt. Egy egész kötetet fognak a témának szentelni, illetve további nevek várnak még arra, hogy nyilvánosságra hozzák őket, segítve ezzel a múlttal való szembenézést.

ÉR.