Előállt a megtorlók névsora!

Tavaly az 1956-os forradalom 60. évfordulója kapcsán a helyi eseményeket göngyölítette fel a közgyűjtemény. Most az ’57-es megtorlással folytatják az Emlékpont munkatársai a kutatást. A Kádár-huszárok és pártkatonák című projektnek három alappillére van. Egyrészt március 17-én nyílt kiállítás a témában, illetve ugyanezen a napon tudományos konferenciát is szerveztek. A projekt harmadik pillére pedig az év végén megjelentetni kívánt kötet, amely a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János munkásőregység történetét dolgozza fel.
Ez utóbbinak egyik fontos állomása az a tanulmány (Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze által), amely ismerteti a forradalom leverésének vásárhelyi momentumait, a helyi karhatalmi szerv létrejöttének körülményeit, valamint a hódmezővásárhelyi munkásőrség történetének első hat évét. A tanulmányt egy függelék egészíti ki, amelyben az 1956-57 között, a Karhatalom kötelékében működő 234 személy (akik tevékeny szerepet játszottak a forradalom leverésében), illetve az 1957-63 között munkásőrként tevékenykedő 502 ember névsora olvasható. A két névsor között átfedés is mutatkozik.
Dr. Miklós Péter
„Nem az volt a kutatás célja, hogy személyeskedjünk, hanem hogy szembe tudjunk nézni ’56 szellemiségével és ’56-nak azzal az oldalával, ami a megtorlásokig vezet minket. A Kádár-diktatúra 1963-ig lényegében a Rákosi-diktatúra folytatása volt. Személyileg a leginkább elszánt kommunisták aktiválták magukat újra azért, hogy leverjék a forradalmárokat. Ezektől aztán a ’60-as években igyekeztek megszabadulni. De egy nagyon fontos üzenet, hogy aki 1956 őszén-telén a karhatalom tagja volt, az a forradalom és a demokratikus Magyarország eszméje ellen fogott fegyvert” – fogalmazott dr. Miklós Péter.
Hódmezővásárhelynek a megtorlásban fontos szerep jutott. 1957 és 1989 között négy parancsnok mellett mintegy 1000-1200 fő szolgált a helyi munkásőrségben. Ennek egy szeletét hozták most nyilvánosságra, amelyet Nagy Gyöngyi tanulmányában, az Emlékpont honlapján érhetnek el. Itt olvasható a teljes lista.
A kutatás azonban nem zárult le itt. Egy egész kötetet fognak a témának szentelni, illetve további nevek várnak még arra, hogy nyilvánosságra hozzák őket, segítve ezzel a múlttal való szembenézést.
ÉR.