Árpád-kori érméket és friesachi denárokat találtak Tótkomlós határában

Egy összesen több mint 640 érméből álló régészeti leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában – tudósít az MTI.

Tudósításuk szerint az érmék közt Árpád-kori fizetőeszközök és friesachi denárok is vannak, de egy régi angol penny is előkerült. A kincslelethez egy századeleji írás vezette el a régészeket: egy amatőr helytörténész, az orosházi közgyűjtemény fémkeresős munkatársa Kerekes György olvasott egy 1926-os Szegedi Dolgozatok nevű kiadványban az érmékről; végül ő volt az is, aki egy, az 1800-as évek végén kelt kataszteri térkép alapján beazonosította azok lehetséges helyét.

_{Forrás: MTI/Rosta Tibor}

Magát a leletet – a Körös-Maros Nemzeti Park engedélyével – a múzeum nyolc szakemberével közösen emelt ki a földből. Bíró Gyöngyvér régész a témában tartott mai sajtótájékoztatóján elmondta: a 620 friesachi denár mellett II. Géza 22 érméjét, egy III. István-korabeli érmét és egy angol pennyt találtak, amely a Robin Hood-legendából ismert I. (Földnélküli) János angol király idejéből származik.

A Karintiából származó friesachi ezüstdenárok a 12-13. században gyakori fizetőeszközök voltak, ám angol pennyt Magyarországon mindössze körülbelül harmincat találtak, ezért az igazi ritkaságnak számít – tette hozzá az archeológus.

_{Forrás: MTI/Rosta Tibor}

A múzeumi dolgozók tájékoztatása szerint az érméket még vizsgálják, az azonban már biztosnak látszik, hogy az 1240-es években, nevezetesen a tatárjárás idején rejthették el azokat. Beszámolójuk szerint a Békés megyében valaha talált kincsleletek közül ez a legnagyobb.

Két parasztember bukkant rá először

A Szegedi Dolgozatok című kiadványban talált „nyomravezető”cikk két helyi parasztember történetéről számol be 1919-ből. A két gazda szántás közben körülbelül 400-450 darab érmére bukkant, mely kincset rögvest fel is osztották egymás közt. Mint kiderült, ez hiba volt, a talált ezüstérméket ugyanis jelenteniük kellett volna – a kor törvényei szerint eljárást indítottak ellenük.

A szöveg szerint a házkutatások során a kiásott ezüstérmék körülbelül fele került elő; ezek vélhetően a szegedi, vagy a Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak.

(Azon pénzérmék sorsa, melyeket addig eladtak a parasztok, ma már felkutathatatlan.)