Hogyan készül a hímes tojás? És a kölnivíz?

A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ egy hagyományos, húsvétváró programra invitálta az érdeklődőket szombat délelőtt. A Károlyi házba belépő látogatókat egyből megcsapta az ünnep szele, hiszen már a bejáratnál fellelhetőek voltak azok a szimbólumok, motívumok, amik a húsvétra jellemzőek.
Bárányokat is lehetett simogatni
A gyerekek legnagyobb örömére bárányokat és nyuszikat lehetett simogatni, valamint finom kalácsokat is süthettek. A látogatók egy igazi hagyományőrző húsvéti készülődésbe csöppentek: szólt a népzene, amire az Árendás Néptáncegyüttes ropta a táncot.
Az Árendás Néptáncegyüttes ropta a táncot
„A program célja, hogy a családoknak lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a hagyományokat megismerjék, és hagyományosan készüljenek a húsvétra. Szerencsére sokan eljöttek, és a mosolyokból úgy gondolom, hogy mindenki jól érezte magát.” – nyilatkozta Terendi Viktória, néprajzkutató.
Terendi Viktória, a húsvéti kalács készítése közben
Az épület falai között egy kicsit nyugodtabb környezetben serénykedtek az apró kezek, ugyanis kölnivizet és hímes tojást lehetett készíteni, természetesen a hagyományoknak megfelelő módszerekkel.
Készül a locsolók ajándéka
A gyerekek már a hétfői locsolkodásra készültek. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. A régi időkben, mindenki magának készítette a locsolóvizet. Az ibolyát, orgonát, vagy az aktuálisan virágzó virágot 2-3 héttel húsvét hétfője előtt vízben áztatták, ami ettől kellemes illatú lett. Ehhez egy kis tartósítószert – pálinkát, vagy más alkoholt – adtak, és kész is volt a kölnivíz.
A kölnivíz elkészítését is megtanulták
A locsolást a kislányok, asszonyok hímes tojással köszönték meg, amit már napokkal előtte elkészítettek.
Munkában a kezek
„A tojásra az írókánk segítségével felrajzoljuk a mintát. Az íróka egy apró tölcsér, ami valami hőtartó anyagból, főleg vörösrézből készül. Ezt felhevítjük, és felszívjuk fele a méhviaszt, és már fel is vihetjük a mintát a tojásra. Az íróka nyele általában fából készül, így nem fogja sütni a kezünket. Ha elkészült a rajzunk, befestjük a tojást. Régen vöröshagyma héját áztatták vízbe, és abba rakták a tojásokat, amik ettől szép vöröse lettek. Ezután a viaszt leolvasztjuk róla, és így szép fehéren ott marad a minta a felületen.” – mesélte a hagyományos hímes tojás készítésének fortélyait Szabó Beáta, az Algyői Fehér Ignác Általános Iskola pedagógusa.
Szabó Beáta tanította a gyerekeket
A húsvétozás hétfőn folytatódik a Károlyi házban, ugyanis az Árendás Néptáncegyüttes egy hagyományos locsolkodást szervez, ahol bemutatják, hogy nagyapáink, dédapáink hogyan öntötték nyakon a lányokat egy vödör vízzel.
Sz.Viktor