A pillantás megmentő ereje balra kanyarodás előtt

Gyakran vezetek autót, és csak ritkán kerékpározom. Nem a lustaság nem visz a kétkerekű közlekedési eszköz gyakoribb használatához, hanem annak az élménynek a hatása még ez, amikor egy figyelmetlen autós elütött, míg előzött egy másik gépkocsit. 16 lehettem, de a mai napig emlékszem, ahogy kiütötte alólam a kerékpáromat. Valószínű, hogy ez, vagy egy alapbizalmatlanság eredményezi, hogy én fenntartással fogadom a közlekedés többi résztvevőjének viselkedését. Legyen az autós, gyalogos, vagy bicajos.

Most a kerékpárosok testi épsége, és a sofőrök lelki békéje iránti aggodalom miatt írom le az esetet, ami pár napja történt velem a Kertvárosban.  Az időpont reggel nyolc körül. Helyszín egy viszonylag szűkebb utca, ahol autók parkoltak az út szélén, közel a Kertvárosi Iskolához.

Már beadtam a gyermekemet az iskolába, lassan vezettem hazafelé. Az út szélén két kerékpáros haladt. Elöl egy talán 6-7 éves gyerek tekert, háta mögött vélhetőleg az édesanyja pedálozott, babaülésben pedig a kistestvér ült a nyereg mögött.  Eleve át szoktam engedni magam előtt a gyerekeket, és a gyereket szállító szülőket, még akkor is, ha nincs elsőbbségük, így odafigyeltem most is a konvojra.

Szépen haladtak előre, ám egyszer csak a kisfiú besorolt középre – anélkül, hogy hátranézett volna -, és követte őt a felezőhöz az anyuka – szintén hátrapillantás, és karjelzés nélkül. Én pedig fékeztem. Nem történt semmi baj. De nem ez az első eset, hogy azt látom, a kerékpáros a nélkül sorol be középre, hogy megnézné, jön-e mögötte autó, vagy még a behúzódás előtt jelezné a kanyarodási szándékát. Szerintem ez irgalmatlanul veszélyes így. És ha már annyira közel vannak egymáshoz, hogy a gépjármű nem tud biztonsággal megállni a kerékpáros mögött? Belegondolni is szörnyű. Mindkét vagy három szereplőnek.

Nem szándékom, hogy ez az írás egymásnak feszítse a kerékpárosokat és az autósokat, hiszen tudom, hogy vannak esetek, amikor az autós sodorja veszélybe a kerékpárost. Csak azt szeretném, ha a közlekedésben résztvevők odafigyelnének egymásra, és nem csak abban a hiszemben haladnának az útjukon, hogy abban bíznak, a másik majd vigyázni fog rájuk akkor is, ha nem várható az irányváltoztatás jelzés nélkül. Olyan ez, mint az indexelés nélkül kanyarodó autó. Az is roppant veszélyes.

A minap hallottam, hogy nincs rossz kereszteződés, csak figyelmetlen emberek. Igaz is, meg nem is, hiszen ez sem fehér vagy fekete, de legalább, amit megtehetünk a volán mögött ülve, vagy a kerékpárunkon, motorunkon haladva, akkor azt tegyük is meg.

Vigyázzunk egymásra, és magunkra is, hiszen mindenkit hazavárnak!