Omlik, mállik, pusztul Székkutas jelképe

Most amikor napirenden van Vásárhely és környékének eddig meg nem történt turisztikai fejlesztése, ( többször megírtuk, például a Dél-Alföld legnagyobb kerékpáros túraútvonal hálózatát tervezi ide a térség országgyűlési képviselője) ismét felmerül a székkutasi szélmalom, a község jelképének áldatlan állapota.

A szélmalom a XIX század végén épült, 1885 körül. Az 1920-as évekig rendszeresen őröltek benne, világhírt pedig a Hugo Hartung féle Piroska regény hozott neki, mivel a főszereplő a malomban tartott mulatságon táncoltatta meg a kutasi lányt – bár ez inkább fordítva történt.

A regény és a film – pedig nem is itt forgatták – annyire megfogott egy francia férfit, hogy az 1980-as évek végén Székkutasra utazott és megvásárolta a szélmalmot. Ezzel kapcsolatban egy városi falusi legenda is született, miszerint az illető maga Jean-Paul Belmondo, vagy egy hozzá közel álló személy volt.

A francia tulajdonostól a 2000-es évek elején került egy vásárhelyi lakoshoz az épület, aki azt turisztikai céllal szándékozott felhasználni. A turizmus akkor elmaradt, erőfeszítésen kívül semmi sem történt. Az épület pedig jó ideje pusztul. Utoljára két éve írtunk a szélmalomról.

Ma, 2017-ben a legendás épület végóráit éli. Környékét felveri az öles gaz, málladozik az alja, téglák hiányoznak belőle, méteres lyuk tátong a tetején, meredek falából vegetáció tör fel, melynek csak a verebek örülnek. Könnyű belátni, ha gyorsan nem tesznek valamit, Székkutas jelképét, unokáink már nem fogják látni. Hacsak a korabeli fotókon és a település címerében nem.

A jelenlegi tulajdonost nem tudtuk elérni, de megkérdeztük Székkutas polgármesterét, Szél Istvánt, mi lesz, mi lehet az épület sorsa.

A településvezető elmondta, korábban vételi ajánlattal éltek a tulajdonos felé, aki a közel 4 millió forintot nem fogadta el. Szél István hozzátette, amikor a jó állapotban lévő mártélyi szélmalmot most más épületekkel 8 millióért hirdetik, a székkutasiért a 4 millió méltányos ár lenne. Úgy tudjuk, a szélmalmon egy bank által kibocsátott jelzálog teher van, mely ennek az összegnek minimum a duplája. Szél István még elmondta, mivel önkormányzat nem teheti meg, de ő magánszemélyként bejelentkezett annál a felszámolónál, aki majdan a esetleges árverésben illetékes, de hosszú ideje innen sem érkezett hír. Azt a lehetőséget a polgármester nem zárta ki, hogy az árverést a település kezdeményezze, mivel az önkormányzat már bocsátott ki büntetést az épületre az állagmegóvás elmaradása miatt. A szélmalmot az önkormányzat egyébként helyi védettség alá helyezte, mivel korábban az is felmerült hogy gazdája azt téglánként értékesítené.

Szél István végül kijelentette, a település a már emített 4 milliós összegért bármikor hajlandó lenne megvásárolni a szélmalmot. Ebben az esetben az állagmegóvás, az örökség védelme, és esetleg az eredeti állapot helyreállítása lenne a cél, további hasznosításán nem gondolkodtak, de a már említett térségi turisztikai helyszínekenek például egy kerékpáros pihenője lehetne. (főleg ha hozzátesszük, hogy pár méterre van ide a rekultivált szemétdomb, melyre korábban a pusztára tekintő kilátót álmodtak – a szerk.)

Korábban a Szeretelek Magyarország is cikket szentelt a leghíresebb magyar szélmalmoknak, melyből a székkutasi sem maradt ki.

Összegezve, remény még most is van arra, hogy a település jelképét – mely a címerben, a település pr képein, számtalan kiadványban is szerepel és köszönti az Orosháza felől érkezőket, búcsúzik a Vásárhely felől érkezőktől – ha másért nem is, de az utókornak megmentsék.