A hunok nyomában
A hunok Belső-Ázsia sztyeppéiről származó, ismeretlen nyelvű nomád nép tagjai voltak. A Kárpát-medencei központú Hun Birodalom jól ismert az írott forrásokból, a hunok társadalmáról azonban viszonylag kevés feljegyzéssel rendelkezünk.
Az előadáson a gyerekek megtekinthették a kiállított harci felszereléseket, vérteket, íjat, páncélokat. A szemle után könnyebben el tudták képzelni, hogy a hunok milyen módon harcoltak.
Az előadó egy videóval is készült, ami tökéletesen illusztrálta a lovas nép harci szokásait, azaz a lovas íjászatot, illetve a lovon történő kardforgatást.
A hunok taktikája az volt, hogy nem nagy tömegekben támadtak, hanem 500-1000 fős csapatokban. A közelharcot lehetőleg kerülték, a csatát sűrű nyilazással kezdték, amely egyrészt ellenségük harcrendjét megbontotta, megtizedelte valamint demoralizálta azt. Amennyiben az ellenség közel került, színlelt megfutamodással maguk után csalták és leshelyen elhelyezkedett csapataikkal rárontottak és megsemmisítették azt.
„17 évszázadon keresztül a legütőképesebb fegyvernem volt a lovasíjász fegyvernem. Az egyik legismertebb hadjárat Bulcsú 954-es hadjárata volt. A katonák 5000 km-t tettek meg, 7 hónap alatt, 5 nagy folyóátkelést hajtottak végre. Ezt nem túraszerűen tették, hanem közbe folyamatosan harcoltak.” – mondta el Nagy Ákos előadó, lovasíjász.
Nagy Ákos
A mai napig vannak, akik sportszerűen űzik a lovasíjászatot. Az a sport egy természet közeli gondolkodást igényel, és aki ezzel tud azonosulni, az nagyon könnyel beletanul ebbe a művészetbe.
Sz.Viktor
