Lázár: 2010 óta az állam ismét azt nézi, mit tehet a polgáraiért

2010 óta az állam ismét azt nézi, mit tehet a polgáraiért, nem pedig azt, hogy mit követelhet tőlük – erről A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületében, az intézmény fennállásának ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben az állam egyre távolabb került a polgároktól, mert csak a felelősségükkel szembesítette őket, míg a jogaikat “meghagyta az apró betűs részben”. Hét éve azonban változás kezdődött, ,,a feje tetejéről a talpára állították” a rendszert.

Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál – mondta, kiemelve: az elmúlt öt év azt a célt szolgálta, hogy ,,emberöltők után ez újra így lehessen”.

Elhangzott, bár ennyi idő alatt nehéz lett volna helyreállítani mindazt a nemzeti hagyományt, ,,amit a kommunisták negyven év alatt szétvertek”, ugyanakkor arra törekszenek, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludoviká; ,,hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben”.

A tárcavezető úgy vélekedett, egy állam akkor erős, akkor képes megvédeni az érdekeit, ha erősek a polgárai; ha azt érzik, nem ők vannak az államért, hanem az állam értük.

_{MTI Fotó: MTI/Máthé Zoltán}

Szavai szerint ma már a ,,szellemi honvédelem” is fontos, hogy az egyre veszélyesebb világban megóvhassák magukat az emberek.

A kormány 2010 óta erős, szuverén, cselekvőképes államot épít Brüsszelben és mindenütt, ahol a világpolitikának Magyarországot is érintő döntései születnek – mondta, egyútal hozzátette: a magyar államnak a saját polgárai a legfontosabbak.

A változáshoz a köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is – szögezte le kancelláminiszter, ugyanakkor hozzátette, a kormányzati elitben szintén új nemzedék kell

Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogjuk követelni – nyomatékosította korábbi gondolatait, megjegyezve: a kormány szeretné, ha a jövőben valamennyi vezető kötelezően egyetemi szintű államtudományi képzésben részesülne az NKE-n.

A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt hét évben a versenyképesség javítása érdekében átszervezték az állam irányítását: többek közt járásokat alakítottak ki a megyéken, mely rendszert – szavai szerint – teljes konszenzus övezi; ,,nincs olyan politikai erő, amely érdemben megkérdőjelezné az újjászervezett területi közigazgatás legitimitását”.

Elhangzott, ma a leghátrányosabb helyzetű térségekben is ugyanazt a 21. századi minőségű szolgáltatást tudják biztosítani, mint Budapest V. kerületében, ami komoly eredmény a jelentős egyenlőtlenségek szabdalta országban.

A versenyképesség javítása érdekében fontosnak nevezte a bürokrácia csökkentést is. Mint moindta, az NKE megújítását egyebek mellett azért támogatták kimagasló összegekkel, hogy ,,egy új szellem is gyökeret verjen” az intézményben

A kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny – mondta a politikus.

Hozzátette, a magyar államreform célja kettős volt: a ,,hardver” és a ,,szoftver” egyidejű megújítását akarták elérni.

Az előbbire példa az egyetem épületének a rekonstrukciója, míg az utóbbira a képzés frissítése – fejtette ki Lázár János.

_{MTI Fotó: MTI/Máthé Zoltán}

Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Ludovika katonai akadémia előtti tisztelgés nélkül elképzelhetetlen az ünneplés, ezért avatták fel a rendezvényen Buttler János szobrát, aki a közjó és a haza érdekében önzetlenül adományozás méltatlanul elfelejtett alakja: rengeteg pénzt ajánlott fel az intézménynek.

Az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödnek össze – tette hozzá.

A rektor minden jelenlévőt díszvendégnek nevezett, így többek között a parancsnokokat, az országos vezetőket, a hazaszeretetből honvédtisztnek tanulókat, az egyetemi oktatókat, kutatókat és dolgozókat.

Úgy fogalmazott, már látja ,,a gyökeret eresztett facsemetét”, amelyen a munka gyümölcse egyszer majd beérik.

Megjegyezte: értő, együttműködő, de kritikus közösségre van szükség: ,,az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem gazdagítani akarja azt”

Szavai szerint mindemellett a kormányzás tudományos támogatására is készen állnak, úgy vélik, ők is hozzájárulhatnak a világot fenyegető ,,elképesztő” kihívások leküzdéséhez, így a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák, a nagyszabású migráció, a terrortámadások, az adatlopások és a vízellátás krízisei elleni harchoz.

A rendezvényen részt vett mások mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is, valamint megjelent több államtitkár és helyettes államtitkár.

Az NKE alapításáról szóló 2011. évi XXXVI. törvény 2011. március 28-án lépett hatályba. A jogszabály kihirdetésének napját 2012-ben nyilvánította az egyetem napjává a fenntartói testület. Az intézmény 2012-ben kezdte meg működését, így idén egyben a fennállás ötéves évfordulóját is ünneplik.