Észak farkasai az Emlékpontban

Egy átlagos olvasó fejében a viking szóval való találkozáskor valószínűleg olyan sztereotípiák jelennek meg, mint a hatalmas szarvakkal díszített sisak, amelyhez egy marcona harcos teste is társul. Óhatatlan, hogy képzeletünk tengerén ezután egy kecses, sárkánnyal díszített hosszúhajó ússzon tova, amint a fenti figurák tömegeit szállítja egy új, vagy kevésbé új, de fosztogatásra mindenképpen alkalmas világ felé.

A Dél-Skandinávia 8-11. századi lakosairól kialakult sztereotip képünket erősítik a különféle képzőművészeti alkotások, illetve a mai kor animációs és filmes termékei is. A sisakokat illetően például ma már az a tudományos vélemény, hogy szarvakkal ellátott sisakok nem léteztek a vikingkorban.

Felföldi Szabolcs

– Általában az emberek azt hiszik, hogy mindenki, aki ebben az időben Skandináviában élt, az viking. A viking elnevezés nem annyira egy népre utal, sokkal inkább azokra, akik kalandoztak, hajóra szálltak, kereskedtek. Nem csak pusztítottak a vikingek. Nagyon Színes kultúrájuk volt, saját írással rendelkeztek – fogalmazott Felföldi Szabolcs régész, a Határtalan régészet című lap főszerkesztője. Hozzátette, hogy bár a háromhavonta megjelenő kiadvány ismeretterjesztő, tehát nem annyira a szakmának szól, hanem mindenkinek, aki érdeklődik a téma iránt, a készítőkben van egyfajta küldetéstudat, hogy leszámoljanak a tévhitekkel.

A Határtalan régészet tavaly indult hódító útjára, a mostani a negyedik lapszám. Eddig körüljárták a hunok, a rómaiak, valamint a különböző vallások (Egyiptomtól egészen Ausztráliáig) kapcsolatát a régészettel.

Jelen lapszámban ugyan egy témát dolgoznak fel, de nagyon sokféle szemszögből. Találhatunk benne írást a viking hadviselésről, a hajóikról, az írásukról, a túlvilágszemléletükről, illetve arról is vannak értekezések, hogy észak farkasai Skandinávián kívül még hol hagytak nyomot maguk után. Külön foglalkozik a lap a vikingek és a magyarok lehetséges kapcsolatáról. Erről Felföldi Szabolcs azt fogalmazta meg a beszélgetés során, hogy a honfoglaló, kalandozó magyarság és a vikingek között feltételezhető bizonyos kapcsolat. Vannak ugyanis vikingtípusú leletanyagok a honfoglalók leleteiben. Az más kérdés, hogy ezek a tárgyak közvetlenül a vikingektől kerültek a magyarokhoz, vagy közvetetten, más népek révén jutottak el hozzájuk. Életmódban is vannak párhuzamok: kalandozás, portyázás, illetve a kereskedelemmel való szoros kapcsolat.

Dr. Nagy Imre

Olyan írást is találunk a lapban, amely már nagyon erősen a mai popkultúra felé kacsingat. Tóth György a Vikingek című történelmi sorozat forgatásáról ad beszámolót. Illetve az újság alapján akár egy viking család hagyományos zabkása étkét is elkészíthetjük.

ÉR.