quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Macedónia: Növekszik a feszültség a Balkánon

2017. március 19.

Húsz éve nem tapasztalt feszültség van a Balkánon, amely az utóbbi hetekben Macedóniában csúcsosodott ki – mondta Káncz Csaba, Balkán-szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap. Hozzátette: Macedóniában az államfő nem hagyta jóvá a kormányalakítást, három hónapja nincs kormánya az országnak. Emlékeztetett arra, hogy a nagy európai feszültségeket 100 éve is a balkáni-háborúk előzték meg, most is érezhető, hogy a Brexit után megrendült az európai békerendszer – mondta. Azt pedig még nem lehet tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök hogyan áll a NATO-, és az európai békerendszer kérdéséhez. A Balkán-térsége ezt a feszültségnövekedést jobban érzékeli.

A szakértő szerint a térségben az okozza az egyensúlytalanságot, hogy három “civilizációs-földtani tektonikus lemez” csúszik egymásba és ütközik állandóan, különösen Boszniában. Ezek egyrészt a nyugati-lemez, a keleti-ortodox lemez, és délkelet felől a muszlim lemez, ezekben a hónapokban erősebb a keleti-ortodox és a muszlim aktivitása, mint a nyugati aktivitás. Berlin és Brüsszel ambíciótlan ezekben az években, a deklarált álláspont az, hogy az uniónak 2020-ig nem lesz bővítése. Emiatt az látszik, hogy mind Oroszország, mind Törökország sokkal erőteljesebben lép fel a térségben – tette hozzá.

A legutóbbi hírek szerint egyre nagyobb tőke és ingatlanbefektetések érkeztek a térségbe az Arab-öböl országaiból, vagy líbiai, szíriai befektetőktől.