Lázár: „Hozzák nyilvánosságra a neveket!”

Tavaly az 1956-os forradalom 60. évfordulója kapcsán a helyi eseményeket göngyölítette fel a közgyűjtemény. Most az ’57-es megtorlással folytatják az Emlékpont munkatársai a kutatást. Hódmezővásárhely nagyon fontos volt a munkásőrség szempontjából, hiszen 1950-62 között a város volt Csongrád megye székhelye. 1957. március 17-től, a munkásőrség megalakulásától, a megyei parancsnokság székhelye itt volt. Ilyen szempontból Hódmezővásárhelynek a megtorlásban fontos szerep jutott. 1957 és 1989 között négy parancsnok mellett mintegy 1000-1200 fő szolgált a helyi munkásőrségben.

Jelen kutatás során a helyi munkásőrség tagjai közül 950 névre derült fény, amelyet később fognak nyilvánosságra hozni.

Lázár János

Ezzel kapcsolatban Lázár János országgyűlési képviselő, miniszter a következőket mondta a Kádár-huszárok és pártkatonák – Munkásőrök Hódmezővásárhelyen 1957-1989 című tárlat megnyitóján: „A valódi kérdés azoknak a neve és felelőssége, akik a bűntettek, a gaztetteket, a gyilkosságot és a megtorlást elrendelték, megrendelték és végrehajtották. 1990 óta a Kádár-rendszer bűneiért, gyilkosságaiért, gaztetteiért senkit nem vontak felelősségre. Sőt, ma Magyarországon ott tartunk, hogy elmosódnak a gyilkos és a hős közötti határvonalak. Ma a magyar társadalom úgy ítéli meg, hogy Szent István és Mátyás király az ország egyik legjelentősebb történelmi figurája a véreskezű diktátor, Kádár János. Az ilyen kiállítások sokat segítenek abban, hogy a fejekben nagyobb rend legyen. Csak bátorítani tudom Miklós Pétert [az Emlékpont intézményvezetőjét] abban, hogy a neveket nyilvánosságra hozza. Természetesen tudva azt, hogy más a felelőssége annak, aki 1957-ben a megtorlás érdekében lépett be a munkásőrségbe, és más a felelőssége annak, aki karrierizmusból találta meg a helyét a ’70-es, ’80-as évek munkásőrségében. Ezzel együtt nem árt tudni, hogy kik voltak azok, akiknek még az MSZMP tagság sem volt elég, hogy a rendszerből kivegyék a részüket. Mi hódmezővásárhelyiek nem vendettát akarunk, mi egy bocsánatkérést szeretnénk, aki hibát követett el, az lássa be, hogy hibázott a közösséggel szemben” – fogalmazott Lázár János megnyitó beszédében.

##audio:3737##

A kibővült lista hamarosan, a történeti feldolgozást követően mindenki számára elérhető lesz – mondta dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője:

##audio:3738##

Szakály Sándor

Szakály Sándor történész professzor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója kifejtette a tárlat méltatásakor, hogy a munkásőrség kevéssé kutatott, Hódmezővásárhely az első, amely a helyi eseményeket ilyen rendszerben feldolgozza. Ezzel kapcsolatban a következőket fogalmazta meg a történész: „Azt gondolom, hogy jó lenne, ha társadalmunk közelebbről megismerhetné azt a szervezetet, amely a legtöbb ember fejében acélszürke egyenruhában vonuló embereket jelent csak. A kutatás célja az volt, hogy felfedje, miként jött létre ez a fegyveres testület, milyen társadalmi bázisra épült, miként akarták a munkásőrök megváltoztatni a világot, s próbálták a rendszert fenntartani. Ez a kezdeményezés jó lenne, ha máshova is eljutna, és Debrecen, Kaposvár, Nyíregyháza, Sopron és Pécs is megcsinálná ezt a feltárást.”

A tárlat június 30-ig látogatható az Emlékpont galériájában.

Dr. Kiss Dávid fogalalta össze a konferencián a munkásőrség szerepét, feladatait.

A megnyitót követően tudományos konferenciát rendeztek a konferenciateremben, amelyen a következő előadások, témák hangzottak el:

Dr. Kiss Dávid: A munkásőrség szerepe és feladatai a pártállamban, 1957-1989.

Zeman Ferenc, az Emlékpont történésze: Kádár brigádja. Munkásőrök Vásárhelyen a megtorlás éveiben

Dr. Tóth Eszter Zsófia, PHD tudományos főmunkatárs, Veritas Történetkutató Intézet: Munkásőrinterjúim tanulságai

Dr. Ólmosi Zoltán, nyugalmazott főlevéltáros, Bp., Agónia és felszámolás

Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze: A Szántó Kovács János Munkásőregység tárgyi emlékei az Emlékpont gyűjteményben.

ÉR.