Kétezer kötet őrzi Németh László Kossuth-díját
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a párthatalom Németh László írónak ítélte a Kossuth-díjat, aki az elismerést bár elfogadta, a vele járó ötvenezer forintot a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium könyvtárának ajánlotta fel állománya gyarapítására, egyszersmind azon város fiataljainak, mely menedéket biztosított számára üldöztetése idején – mondta el a Kossuth-díj „taktikai megfontolásból” című konferencián tartott bevezetőjében Miklós Péter, a városi Emlékpont Múzeum intézményvezetője, a Szőnyi utcai líceumban rendezett tegnap esti tanácskozás levezető elnöke.
Szavai szerint a kádári hatalom az ’56-ot követő megtorlások idején valamiféle taktikai lépésnek szánta a neves szerző kitüntetését. „Egyfajta kegyet igyekezett” gyakorolni azzal, hogy a népi írók kiemelkedő alakjának munkásságát állami díjjal ismerte el.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
Németh László nem volt jelen a Kossuth-díj átadásán, de otthonában sem tartózkodott, Judit lányához költözött attól tartva, hogy a hatalom kényszerítheti az elismerés átvételére – erről már Füzi László irodalomtörténész, a Németh László Társaság elnöke beszélt előadásában, egyúttal hozzátette, az új hatalom egységességet próbált demonstrálni az elismeréssel, amelynek nagydíját akkor Kodály Zoltánnak ítélték oda.
Beszámolójából az is kiderült, Németh László 1957. március 16-án – a tanácskozás napja előtt épp hatvan évvel – írt levelet két, egykori vásárhelyi tanártársának, Sipka Sándor feleségének, Serfőző Rózsának, amelyben értesítette őket elhatározásáról.
Az összeget takarékbetétkönyvben ügyvédi letétbe helyezte, hogy abból a vásárhelyi alma mater könyvtárát gyarapíthassák.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
Monostori Imre irodalomtörténész Király István akadémikus korabeli jelentését idézte fel értekezésében, mely szerint Németh László nem állt szemben a szocializmussal, de csak addig volt hajlandó támogatni, amíg az a nép felemelkedését szolgálja.
Németh László 1959 őszén öthetes utat tett a Szovjetunióba, s az Utazás című, a szovjet út során szerzett tapasztalatai alapján született színpadi művének metaforikus üzeneteit a kor ítészei vélhetőleg nem értették, hiszen a szovjet rendszerrel szemben kritikát megfogalmazó darab nemcsak kiadásra, de több alkalommal színpadra is került – mondta el az író és a hatalom viszonyáról az irodalomtudós.
Emlékeztetett arra is, egy alkalommal Aczél György felkérte egy, a hazai kultúra színvonalának emelésének lehetőségeiről szóló tanulmány megszerkesztésére, a dolgozat azonban a szocialista kultuszminiszter páncélszekrényében végezte olvasatlanul. Csak a nyolcvanas években kerülhetett elő.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
Simon Ferenc irodalmár, a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanára beszédében a Kossuth-díj pénzjutalmának kezdeményezettjét, az 1723-ban létrehozott református intézmény 1727-ben alapított könyvtárát mutatatta be a hallgatóságnak. Elmondta, a negyvenezer kötetet számláló bibliotékában számos olyan könyvritkaság is fellelhető, mint például Szenczi Molnár Albert szótára és Bibliája, vagy Bornemisza Péter 1574-ből származó prédikációs könyve.
Az iskolának az volt a terve, hogy a Németh Lászlótól érkezett ötvenezer forintos adományból a kémiaszertárt újítják fel, de azt más forrásból fedezték, így inkább könyveket vásároltak Kossuth-díjhoz járó ötvenezer forintból – mondta el az irodalomtanár.
Összegzője szerint összesen több mint kétezer kötetet vett az iskola az adományból, köztük nemcsak magyar, de német, francia és angol nyelvű szépirodalmi műveket is. Az új példányokat – mint a városban sokan emlegették – a „könyvtárosok könyvtárosa” Imolya Imre rendezett katalógusba.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
A tanácskozást követően rendezték meg a Németh László Társaság országos tanulmányi versenyének eredményhirdetését. Az első helyen egy veszprémi gimnazista, Mann Lotti végzett, míg a második díjat – megosztva – két vásárhelyi fiatal, Kőrösi Kira Eszter, a Németh László Gimnázium tanulója és a bethlenes Szabó Anna vehette át. (Felkészítőik Borbáth Árpádné és Juhász-Szabó Katalin voltak.)A harmadik helyen a szintén bethlenes Nagy Benjámin lett. (Mentor tanára Simon Ferenc volt.) A különdíj Tarján Ádámhoz került. (A versenyre őt is Borbáth Árpádné készítette fel.)
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
A Németh László-plakettet ebben az évben Árva László, az író nevét viselő társaság titkára, a Németh László Gimnázium igazgatója vehette át Kószó Péter alpolgármestertől. A laudációt ismertető Simon Ferenc kiemelte: az igazgatónak fontos szerepe volt abban, hogy az egykori Hódtói Gimnázium Németh László nevét vehesse fel, de működése alatt kerülhetett az iskolába az egykori kereszténydemokrata politikus, Isépy Tamás könyvtára vagy valósult meg a vásárhelyi származású akadémikus, Gyulai József professzor nevét viselő természettudományos labor is.
