Március másik arca

Pálinkó György Vince amellett, hogy önkormányzati képviselő Mindszenten, a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban történelmet tanít. A mindszenti közönségnek ezúttal az 1848-49-es események egy másik oldalát igyekezett megmutatni, a hivatalos események mellett az emberi oldalának bemutatásával.
Volt szó a szerelemről, a kokárdáról, érdekes történekről és a történelem nagy köpönyegforgatóiról. Elhangzott például, hogy az elterjedt kokárdaviselés nem kimondottan magyar, mert a színskálának belülről kell, hogy induljon, méghozzá a piros színnel, de az előadásból megtudhattuk, hogy ez nem baj, mert Petőfiéknek sem volt szabályos a kokárdája.
„Alexander Bach 1848 márciusában, Bécsben fogadta Kossuthot, egy ünneplő csoport tagjaként. Akiről tudjuk, hogy az 1850-es években a másik oldalon, a császári érdekek szerint szolgálta a rendszert. Ő volt az egyik nagy köpönyegforgató a történelemben” – beszélt Bach-ról, Pálinkó György Vince.
A szerelem kapcsán Jókai Mór és Laborfalvi Róza kapcsolatát emelte ki. Érdekes momentum, hogy nem a Bánk Bán volt kitűzve eredetileg műsorrendre a Nemzeti Színházban, de az események hatására megváltoztatták az est programját. A napi események sodrában – az esős időben – Jókai Mór, akinek nem volt kokárdája, hanem a kalapja mellé volt tűzve egy nagy vörös toll, a forradalmi tömeggel együtt, csapzottan megérkezett a színházba, ahol megszakították az előadást. Jókai Mór – a többiekkel együtt – felment a színpadra, és elénekelték a Rákóczi indulót, elszavalták a Szózatot és a Himnuszt. Laborfalvi Rózának megtetszett a sáros csizmájú, csapzott fiatalember és a saját kokárdáját az ő mellére tűzte. Innen indult kapcsolatuk.
Az előadás alatt a művelődési központ gondoskodott a frissítőről is, hiszen többféle teát kínáltak a jelenlévőknek, akik kortyolgatás közben szívhatták magukba az új információkat.
RV