“Vegyél kezedbe” – a szembenézés versei

„A “Vegyél kezedbe” egy válogatott verseket tartalmazó kötet, tematikus szempontok alapján próbáltam összeválogatni a 2008 óta született műveimet. Székkutasi vagyok, így a vidéki ember és a táj jellemzőit, illetve ezek kapcsolatát próbáltam megragadni. Továbbá kezdettől fogva érdekelt az egyén és a társadalom kapcsolata, konfliktusa, elsősorban negatív szempontból: azok a küzdelmek, amelyeket az egyén átél a hétköznapok során. Már gyerekkoromban is mozgolódott bennem, hogy a világról alkotott gondolataimat kifejezzem, de ekkor még nem éreztem a kifejező képességemet méltónak ahhoz, hogy ezt versek formájában megtegyem. A szerelem érzése ütötte át ezt a gátat bennem, ez tudott akkora motivációt adni, hogy el kezdtem ebben a témában alkotni. Azóta gyakorlatilag bármilyen témában tudok verset írni. Az idők során úgy érzem, én is és a műveim is megértek a kiadásra. Alkotásaim elsősorban Székkutashoz kapcsolódnak, fizikailag és térben is ott íródnak, de ha történelmi síkon nézzük, Hódmezővásárhelyhez is köthetőek, hiszen a két település társadalma hasonló, így úgy gondolom, a vásárhelyiek is magukénak tudják őket érezni. A mű címe arra a gondviselésre utal, amelyre mindenki vágyik, amikor valami rossz történik vele, amelyhez imádkozunk, hogy védjen, óvjon és segítsen. Persze sugalló célzata is van, “vegyél kézbe és olvass el” ” – mesélte kötetével kapcsolatban Sulyok Csaba.

A 29 éves tanár versei üzenetét úgy határozta meg, hogy azok segíthetnek szembenézni az egyént ért negatív helyzetekkel. Véleménye szerint, amíg nem tudatosítjuk magunkban a bennünket érő sérüléseket, addig pozitív változás sem érhető el.

fényesi Tóth János és Sulyok Csaba

Kötetének bemutatóján fényesi Tóth János irodalomszervező, költő beszélgetett vele, amelynek során szóba kerültek olyan kérdések, mint például a kötet szerkezete, Sulyok Csaba kedvenc írói, költői, akik hatottak rá, a művében szereplő képek, valamint előtérbe került a szerzőre jellemző alkotási folyamat is. A párbeszéd-jellegű formációt az alkotó verseinek felolvasása szakította meg időről- időre, amelyet a Bethlen Gábor Református Gimnázium néhány tanulója adott elő – ezáltal hangulatképet kaphattak a részt vevők a kötetről.

Halász Viktor, a Magyar Prometheus című verset olvasta fel.

##audio:3715##

Művének szerkezetét tekintve megtudhattuk, a gyerekkori élményekkel kezdődő művet a szembenézéssel kapcsolatos versek követik, majd az ’56-os forradalomhoz köthető írások egyféle energát adnak az összeállításnak, Mező című befejező írása a megnyugváshoz irányítja az olvasót.

A szerző kedvenc írói között említette Pilinszky Jánost, József Attilát és Nagy Gáspárt, aki – véleménye szerint – a Kádár korszak idején is az ’56-os forradalom eszméit szem előtt tartva tevékenykedett.

Alkotói folyamatát Sulyok Csaba a telítődő pohárhoz hasonlította: “A lélek egy pohár, amely folyamatosan telítődik az élmények során, majd amikor már tele van, akkor kell kiírnom magamból az érzéseimet, s így születik meg az adott vers.”

A kötet borítója Karácsony Tamás alkotása, a műben szereplő tájképek a szintén székkutasi Bozó Tünde fotói, aki Hódmezővásárhelyen készítette képeit.

Felolvastak:Láda Zsófia, Tar Nóra, Pap-Takács Kata, Halász Viktor, Kucsera Milán.

Dani Imre költő, dalszerző pedig kellemes zenével idézte meg azt a légkört, amely jellemző a kötetre: a vidéki életérzést, az emberek hétköznapi problémáit.

Dani Imre

Ács Helga