Túlvilágra néző ablakok Makón

Veres József 1945-ben született Budapesten, de Balassagyarmatról érkezett, mivel hosszú éveken át ott tanított mind ő, mind a felesége. Testvére azonban makói kötődésű, így neki is köszönhetően állíthatta ki ikonjait a Hagymaházban. Oláh Nóra, a galéria vezetője köszöntötte hétfőn a vendégeket, majd Pálfai Zoltán plébános méltatta mind az alkotót, mind az alkotásokat.
– Mindig is megérintett a görög és a paroszláv templomok belső világa, az odaadó Isten-imádata – nyilatkozta Veres József. Ez is közrejátszott abban, hogy a nyugalmazott magyar-történelem szakos pedagógus ikonokat kezdjen el festeni. A kezdetekről Veres József így vall:
##audio:3712##
A túlvilág ablakai, vagyis az ikonok egyik legfontosabb feladata, hogy szemléltessék a vallásosságot. Emellett azonban – ahogy a templomok falfestményei is – segítették egykoron, leginkább a középkorban eligazodni a szakralitásban azokat az egyszerű híveket, akik nem tudtak sem írni, sem olvasni.
Az ikonokon elsősorban szenteket ábrázolnak már az ókori rómaiak óta. Ezt a hagyományt követi Veres József is. Azonban Szent Pál vagy Szent Péter nem állhat modellt a festőknek, ezért arra is kíváncsiak voltunk, vajon Veres József ikonjain lévő személyek portréi hogyan születtek? Íme az alkotó válasza:
##audio:3713##
Munkatársunktól. K.