Meghalt Kovács András filmrendező

Ma hajnalban, életének kilencvenkettedik évében elhunyt Kovács András Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendező – közölte a művész családja az MTI-vel.

Kovács András 1925. június 25-én született a Kolozsvárhoz közeli Kidén. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Bolyai Egyetemen és a budapesti színiakadémián végezte. Egy évvel a főiskola után már a Mafilm dramaturg osztályát vezette.Első filmjét 1960-ban forgatta: miután az eredetileg kiszemelt rendező lebetegedett Kovács András vitte vászonra a Bessenyei Ferenc és Bara Margit főszereplésével készült Zápor című alkotást.

Igazán ismertté azonban az 1964-ben bemutatott, nagy társadalmi visszhangot keltett Nehéz emberek című dokumentumfilmje tette. A mű a magyar filmkritikusok díja mellett 1965-ben az első magyar játékfilmszemlén is elismerést kapott.

_{Forrás: Youtube.com/Magyar Nemzeti Filmarchívum}

Később is több, nagy vitákat kiváltott filmet rendezett: ő vitte celluloidra például Cseres Tibor, az 1942-es újvidéki vérengzés történetét és az egyszerű közkatonák személyes, emberi felelősségét firtató Hideg napok című regényét.

A könyv filmváltozata hatalmas vihart kavart, mindazonáltal Karlovy Varyból és a Magyar Játékfilmszemléről is elhozta a fődíjat.

A hatvanas-hetvenes évek nagy tabudöntögető filmjei közt tartják számon az 1968-as Falak című munkáját, valamint az 1978-as Ménesgazdát. Utóbbi az egyik első olyan magyar film volt, mely nyíltan beszélt az ötvenes évek a rákosista diktatúrájáról.

_{Forrás: Youtube.com/Magyar Nemzeti Filmarchívum}

1983-ban Kiss Mari és Cserhalmi György főszereplésével forgatta a Szeretőket, majd két évvel később Andrássy Katinkáról, az első köztársasági elnök, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnőt. Utolsó játékfilmje, Az álommenedzser 1993-ban készült.

A kilencvenes évektől már csak dokumentumfilmeket készített a köztelevízió számára. Dokumentum- és játékfilmjei többségét rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzi. 1995-ben, hetvenedik születésnapján portréfilm készült róla A nehéz emberek címmel.

A nyolcvnas évektől kezdve számos közéleti szerepet is vállalt: 1981 és 1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke volt, 1988-ban a Károlyi Mihály Társaság alelnökévé választották, de 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöki teendőit is ellátta.

Balázs Béla díjjal 1962-ben és 1965-ben, Kossuth díjjal 1970-ben tüntették ki. 1967-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész díjat kapott. 2004-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. 2003-ban megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, 2005-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést.

_{(Borítókép: Kovács András; forrás: MTI)}