Az emberség és az értelem erejének hírnöke

„Olyan embernek ismertem meg, aki az örökké való dolgok világánál nézi e földi életet, így aztán telességgel közömbös számára, hogy miniszterként működik-e, vagy könyvtári alkalmazottként…” – fogalmazta meg Bibó Istvánnal kapcsolatos gondolatait Perjés Géza.
Bibó István (1911-1979) egy valódi demokrata volt a huszadik századi Magyarországon a harmadik utas, baloldali, szociálisan érzékeny Nemzeti Parasztpárt politikusaként, aki 1956-ban néhány napig államminiszteri tisztet is betöltött. Utóbbi miatt indítottak ellene 1957-58-ban eljárást, amely végén életfogytiglani börtönre ítélte a hatalom, ahonnan csak az 1963-as nagy amnesztiával szabadulhatott.
A Dr. Bibó István élete és munkássága című vándorkiállítás az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére készült. A kiállítás szakmai referense, kurátora Tegzes Lászlóné Bibó Borbála, Bibó István lánya. A vándorkiállítást az ország több pontját megjárta már, hogy a mostani generáció tagjai is levonhassák a tanulságot Bibó István sorsából.
Tegzes Lászlóné Bibó Borbála
A pénteki kiállítás megnyitón előbb Tegzes Lászlóné Bibó Borbála mondott beszédet. Bibó István lánya így fogalmazta meg édesapjával kapcsolatos gondolatait: „Nagyon szerényen, visszafogottan élt. Soha nem tartotta magát sem hődnek, sem különleges embernek magát. Ő és történelem egy olyan pillanatban találkoztak, amikor ő úgy érezte, ki kell állnia egy ügy mellett. Mindazt, ami ezután következett emelt fővel csinálta végig. Sohasem volt megkeseredett, bánatos vagy szomorú amiatt, ami történt, hanem úgy érezte, hogy neki ez volt a kötelessége, amit akkor tennie kellett.”
Tegzes Lászlóné Bíró Borbála beszélt arról is, ő kisgyermekként hogyan élte meg az édesapjával történteket:
##audio:3698##
Majd dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője nyitotta meg a tárlatot.
Dr. Miklós Péter
Beszédében hangsúlyozta, hogy Bibó István egy olyan korban, amikor a kontinensen előbb a nácizmus, Magyarországon pedig a nyilas eszmék nyertek teret, majd a kommunizmus lett uralkodó, mentes tudott maradni ezektől az eszméktől, sőt, bírálta, opponálta őket.
Bajnócziné Rácz Éva
A megnyitón Bajnócziné Rácz Éva olvasta fel Bibó István 1956. november 4-i kiáltványát.
Személyéről leghívebben saját szavai árulkodnak Bibóról: “Egyébként, továbbra is bizakodó vagyok; nem égszakadásban és földindulásban bízom, hanem az emberség és az értelem erejében; magunkra nézve pedig abban a szeretetben, mely mind elszakíthatatlanul összeköt bennünket. “
A kiállítás két héten keresztül tekinthető meg az Emlékpontban.
ÉR.