Székely zászló is lobog a vásárhelyi városházán

Régóta – ám hiába kutattunk emlékeinkben, nem tudnánk megmondani pontosan mióta – székely zászló is lobog a vásárhelyi városháza homlokzatán, melynek most azonban aktualitása is van. Holnap lesz ugyanis a Székely Szabadság Napja.
1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat. Bágyi Török János kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak.
A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. A tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében.
A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben kérte fel először az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a magyar pártokat és szervezeteket, vegyenek részt közös megemlékezésen, a Székely Szabadság Napján, Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában.
A vásárhelyi városházán lobogó székely zászló ténye persze tovább ideologizálható azzal, hogy a 2004 december 5-i népszavazás után a város elsőként kínált tiszteletbeli magyar állampolgárságot a határon túli magyarságnak, vagy azzal hogy a város szintén elsőként indított akciót az érettségi előtt álló diákok Székelyföldet bejáró kirándulására, és nem utolsó sorban a város Igazi Csíki Sör melletti kiállásával.