“Hamvas Béla az elveszett őstudást kereste”

Mészáros Zoltán, a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület tagja, Hamvas Béla (1897-1968) Kossuth-díjas író, esztéta és filozófus gondolatvilágát ismertette meg a részt vevőkkel.

Mészáros Zoltán

„Hihetetlenül sokoldalú, összetett egyéniség volt. Az emberiség boldogságát, és azt az őstudást kereste, amely véleménye szerint az idők során elveszett. Úgy érezte, megszakadt a kapcsolat a felső világ és az emberek között. A társadalom számára ötleteket ad értekezéseivel, a megtérés felé irányít, a tanulás, a művelődés és a kiszakadás felé. Egyik fő elve volt a „vissza a természetbe”. Sok oldalról próbálja láttatni, hogy valami elromlott. Élete során számos alkalommal érte olyan esemény – például bombatalálat érte, leégett a háza, nem engedték, hogy művei megjelenjenek – amely a mélybe taszította, de ő mindig derűs volt, és felállt. Folyamatosan tanult, képezte magát, még akkor is, amikor raktárosi állást volt kénytelen ellátni” – osztotta meg véleményét Mészáros Zoltán.

Az előadás során – hogy ízelítőt kapjunk Hamvas filozófiájából – előkerült Az ősök nagy csarnoka és A bor filozófiája című műve is. Előbbi 4 kötetből áll. Az első kötet a védikus hagyományt és a hozzá szorosan kapcsolódó buddhista tradíció egy-egy elemét tartalmazza. A második kötet Kína taoista- és csan-hagyományából, a tibeti bön, a tibeti buddhizmus írásaiból és Japán zen szövegeiből válogat. A harmadik kötetben az Egyiptomi halottaskönyv, a Kabbala egy része (a Széfer jecira) és az iszlám misztika (szúfi) kapott helyet. A negyedik kötetben a görög hagyomány (Orpheusz, Empedoklész, Püthagorasz, Hérakleitosz), a közép-amerikai tradíció, rövid tanulmány az alkímiáról, egy Jakob Böhme-kommentár, és a Lélekről szóló negyven kérdés fordítása szerepel.

Ebből is látható, hogy Hamvas Béla a legrégibb, legősibb misztériumokig, hagyományokig nyúlt vissza azért, hogy rátaláljon arra az őstudásra, amely elveszett.

A bor filozófiája című művében a bort spirituális esszenciának tartja, hasonlóan a drágakőhöz. Minden bor más-más esszenciája ugyanannak az Egynek, azaz ugyanannak a spirituális tartalomnak más-más hieratikus maszkja. Hamvas egy fejezetben említi a bort, a drágakövet és az asszonyt. Úgy véli, minden mámor gyökere a szerelem. Így tehát a bor folyékony szerelem, a drágakő kristályosodott szerelem, a nő pedig az élő szerelem. S ez mind ugyanannak az Egynek a megnyilvánulása, állítja Hamvas.

Mészáros Zoltán kiemelte Hamvas Béla egyedi fogalomtárát is. „Czakó Gábor, író, esztéta vállalkozott arra, hogy összeállításon egy „Hamvas-szótárt”, amely tele van már ismert megnevezésekkel, de ezeket Hamvas egészen más aspektusból közelítette meg.”

Példák a fogalomra és azok “hamvasi” meghatározására Mészáros Zoltán előadásából:

Antikrisztus: a Szent Szellem ellenereje, ami megnyilvánult, azt el akarja rejteni.

Materializmus: okkult babona-szisztéma, zárt magatartás, félelem az autonóm léttől.

Az előadásban közreműködtek – idézeteket olvastak fel – Aranyossy Ildikó, Ceglédi Ernő, Dratsay Zsigmondné és Hegyiné Csernus Judit.

Hegyiné Csernus Judit

Ács Helga